Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

ADATTÁR - Dr. Jenei Ferenc: Győr szab. kir. város jubileumi ünnepségei

szellemi és erkölcsi hivatásában s hiszünk, (mert megéltük) a földtől fölemelkedésben? Nincs-e igaza Lajos királynak, hogy simítani kell a nem­zet erkölcsét? Vallom, hogy az volna minden írónak, művész­nek, a nemzet minden tanítómesterének a hivatása, hogy keresse a magyar szellemet őrző nép szokásaiban, nótáiban, meséiben a magyart, az aranyat, de az ércet olvassza ki a salakból s úgy adja vissza, hogy ne rontsa, hanem javítsa, ne durvítsa, hanem finomítsa a néplelket. Nem káromkodások és nem paráznaságok és nem duhajkodások teszik a magyar szellemet. Egy vers ke­rült egyszer a kezembe a faluról. Versnek nem volt valami jó, de egy gondolata mélyen megragadott. „Falun, ha bűn esik, írta, violába öltöznek a házaik." A kultúra melléktermékeitől meg nem mérgezett magyar lélek is követhet el, követ is el hibát, bűnt, meg-megtagadja magában Isten képét, de érzi és tudja, hogy rossz az s nem mondja a csúnyára, hogy szép, nem mondja a bűnre, hogy erény. Ezt a finomságot kell meglátni a nép lelke mélyén, s a magunk lelke mélyén is. Ezt kell kibányászni, salak­tól megtisztítani, átszellemesíteni, megnemesíteni. Ebben van a kultúrát képviselő városnak s a városban is a kultúra munká­sainak, íróknak, művészeknek, nevelőknek, irodalmi társaságok­nak gyönyörű föladata és súlyos felelősséggel járó kötelessége. Én a Kisfaludy Irodalmi Körben ezt a nagy magyar célt szolgáló munkaközösséget látom s az igazi kultúrát meglátó és megbecsülő város jubileumi gesztusában ezt a szellemet kö­szöntöm, amikor a Kisfaludy-serleget a lélekben megújuló, ma­gára eszmélő magyar irodalom és kultúra diadalára ürítem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom