Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

ADATTÁR - Dr. Jenei Ferenc: Győr szab. kir. város jubileumi ünnepségei

rombolás is történt. A gyárosodás lázában csákány alá került néhány olyan kő is, amelynek ma is kiáltania kellene. Csorba esett a legszebb barokk tér stílusegységén. Eltűnt a régi városképre annyira jellemző tűztorony és a vasúti sín fut el még most is a Rába-part legszebb utcasora előtt. Inkább tudat alatt, mint tudatosan állt a harc a barokk Győr és a gyári Győr között. Mint minden harcban, itt is voltak áldozatok. Az aggódok ajkán egy napon megszületett a „kalmár" jelző. És elhangzott az egyébként mindig okos kérdés: jobb lesz-e így? Boldogabb lesz-e a győri polgár? Mert mégis csak ez a fontos és perdöntő. De hát igaza volt Anatole France híres regénycímének: „Az istenek szomjaznak". Az új eszmék, az új istenek mindig vért szomjaznak és áldozatot követelnek. A mai Győr, az ünneplő Győr lehiggadva és megértő lélekkel néz vissza az elmúlt idők harcaira. Sajnálja azt, amit elvesztett és örül annak, amit kapott és megmentett. Egy szép szintézisre törekszik. Megtartani a múltból azt, ami szép, jó és igaz. Tovább fejleszteni a modernből azt, ami benne erkölcsi, magyar és szociális. A jubiláló város nem feledekezett meg egyikről sem. Ezért hála és köszönet jár neki. Ezer gonddal küzd ma, de tisztán látó, bőkezű mecénása a kultúrának és a szociális gondolatnak egyaránt. Irányító vezércsillaga a győri polgár lelki, erkölcsi, szellemi és anyagi jóléte. Győri polgár: ezt nem szabad soha elfelejtened! A város ünnepéből részt kér a Kisfaludy Irodalmi Kör is, mint a helyi tudomány és irodalom akadémikus jellegű irodalmi intézménye. Üdvözli a várost, nemes magisztrátusát és minden polgárát. Emlékezik sok kimagasló fia közül a nagy névadójának, Kisfaludy Károlynak versére, aki idegen tájak ege alatt énekelte fájón és sóvárogva a „Szülőföldem szép határá"-t. Emlékezik a hányatott és háborgó Ady verseié: „A föl-földobott kő"-re. Irodalmi Körünk izen a bennszülött győrieknek is és azoknak is, aki mint nagykorukban átültetett fák, győri földbe bocsátottak új gyökeret. Az izenet a győri öntudat kifejlesztésének parancsa és az együvé tartozás érzésének ápolása. Győri polgárok idegen, messze tornyokat látogatva és tündöklő városképek harmóniájában gyönyörködve, a szűkebb haza édes és boldogító érzésében legyetek mindig büszkék ódon barokk tornyaitokra csakúgy, mint füstölgő gyárkéményeitekre! Legyetek büszkék ősi keresztény kultúrátokra! Legyetek büszkék a három folyó ősi és modern városára, a szabad királyi — Győrre! Az elnök nagy tetszéssel fogadott megnyitója után a Kisfaludy Irodalmi Kör 1942. évi működésére vonatkozó jelentést dr. Jenéi Ferenc titkár terjesztett elő. Szabady Béla rendes tag