Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

ADATTÁR - Dr. Jenei Ferenc: Győr szab. kir. város jubileumi ünnepségei

tömjénszagú fiát, az első magyar emberlilomot. E vár keskeny ablakain néztek Nyugat felé az itt megfordult Árpádok, köztük a megvakított Vazul egyetlen és hasonlíthatatlan unokája, Szent László, aki fejjel nagyobb volt mindenkinél, aki riadó lobogók és döbbent imádságok közt úgy harcolt fajtájáért, mint az oroszlán, mert nincs szó, amely ki tudná fejezni, hogy mennyire szerette. Ez a kis vár látta Kun László lengő sisaktollas, hetyke vitézeit; a Szent Koronával menekülő Erzsébet királynét és a távolról dübörgő és felvöröslő török veszedelem idején Nyugat felé fordulva csillapította a magyar testvérviszályt és a Habsburgház akkori lebirhatatlan erejébe kapaszkodva és reménykedve kiáltotta: maradj sírodban, Szapolyai János! Ez a magyarok megtelepülése óta mindig magyar Győr látta a Muhinál és Mohácsnál elesett Gergely és Paksy Balást. Ez a város dicsekedhetett az író Hartviktól kezdve a Pok nemzetségből származó Amadeuson keresztül olyan püspökökkel, mint erdődi Bakócz Tamás, trakostyáni Draskovich György, Pete Márton, Napraghi Dömötör, Lépes Bálint, Dallos Miklós és Széchenyi György. E vár falai alatt is megjelentek a török hadak táncoló paripái elszánt janicsárjaikkal, zöldselyem sátraikkal és zászlaikkal, zsibongó síposaikkal, jajgató derviseikkel és kövér markotányosaikkal. A győri püspöki székesegyház tornyán is megcsillant a török félhold hideg fénye, de nem volt ideje karcsú minaretek építésére, hogy erkélyéről a müezzin elkiáltsa az „Allah akbár"-t, mert Pálffy és Schwarzenberg vitézei csakhamar visszafoglalták az ősi várost és a nyugati bástya tetején Európára szóló győzelmet kiáltott a győri vaskakas. Az emlékezés villámfényénél átfuthatnánk a város ezeréves történetén, de ez a feladat tudós előadóinkra hárul. Én csak elindítom annak a színes képsorozatnak pergőszalagját, amelynek első kockájában a fiatal és sugárzó királynő, Mária Terézia áll, aki kétszáz évvel ezelőtt e várost szabad királyi rangra emelte. E kétszáz évet görgető pergőszalagon sok színes kép kavarog, de két kiemelkedő, harsogó színfoltja van: a régi barokk Győr és a mai modern gyári Győr. E kettőnek kifejlődésével telt el a kétszáz év, telve e város polgárainak hangyaszorgalmával és lelkes erőfeszítésével. Mindenkor Istenben bízó mély vallásossággal és a szorgos munka megbecsülésével. Az akkori Habsburg-politika németesítő törekvéseinek megfelelően itt is megjelentek a hadakkal és a hadak után az ipar és kereskedelem német képviselői. Megnyíltak a takácsok, ötvösök, rézöntők, serf őzök, pintérek, kádárok, gyertyaöntők, mézesbábosok, vargák, bőrcserzők és italmérők boltjai. A vidéken lakó, de Győrött is utiházat tartó magyar nemesség sza-