Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

ADATTÁR - Dr. Jenei Ferenc: Győr szab. kir. város jubileumi ünnepségei

Ma kétszáz esztendeje is nagy ünnepet ült ez a város. Két évszázaddal ezelőtt, 1743 március 6-án írta alá Mária Terézia királynőnk azt a kiváltságlevelet, amellyel Győr szabadalmas mezővárosát a szabad királyi városok sorába emelte. Mária Terézia királynő ebben a kiváltságlevélben nemcsak a város múltját akarta megjutalmazni, hanem fejlődésének alapjait is meg akarta vetni. Azzal, hogy a város a szabad királyi városok sorába emelkedett, részvételt és beleszólást biztosított magának az egyetemes magyarság ügyeinek intézésében. Az elmúlt kétszáz esztendő megmutatta, hogy e város mél'tó volt a királyi kegyre és arra a bizalomra, amely a kiváltságlevélből feléje sugárzott. Ma a kétszáz esztendős fordulón nyugodtan megállapíthatjuk, hogy Győr város a kétszáz évvel ezelőtt hozzáfűzött várakozásnak sokszorosan és mindig a magyar erőhöz és hagyományokhoz méltóan tett eleget. Ez a város a történelem folyamán mindig ütköző pontja volt a Nyugatnak és Keletnek. Annak a két külön világnak, amelynek drámai, hősi és sokszor oly kevéssé becsült kiegyensúlyozására a magyarság rendeltetett A magyarság nemcsak a nyugati műveltségnek volt védőpajzsa, nemcsak a Kelet félelmes előnyomulását tartóztatta föl saját népi ereje javának föláldozásával, hanem gátat emelt a Nyugat felől jövő imperialisztikus törekvéseknek is. Ez a nép mindenkor megállta helyét és soha nem akart mást, mint nemzeti létét a saját biológiai és etikai törvényei alapján biztosítani. Mi a Kárpátok övezte természetes határok között akartuk azt az életet élni, amelyre ezer esztendővel ezelőtt a Gondviselés rendelt. Annyi vért hullatott ezért a célért ez a nemzet, amennyit Európa egyetlen más nemzete sem. Mi keletről jöttünk és keleti nép vagyunk. De az európai kultúrának minden jogosultságát elismerjük és védelmeztük. És Kelet népe nemcsak a Nyugat, hanem a Kelet védelmében is méltónak bizonyult európai feladatához. Mikor a Keletet védtük, akkor egyúttal önmagunkat védtük, mert minden életforma idegen volt előttünk, ami nem a magyarság ősi hagyományain és ezeresztendős európai történelmünk emlékein nyugodott. Mária Terézia királynőnk rokonszenve érdemes városra irányult ma kétszáz esztendeje. A királyi kiváltságlevelet, — ezt a város jövője szempontjából nagyjelentőségű eredményt — Győr város polgárságának százados küzdelmei előzték meg. Győr kulturális téren mindig elől járt a városok között. Ha a város építkezéseit, szervezeteveinek nagy nevelő hatását és azt a kultúrát nézzük, amelyet a város magából áraszt, azt látjuk, hogy ez a város az elsők között volt azok között a városok között, amelyek az Európában szerte uralkodó barokkos műveltséget átvet-