Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Valló István: Győr százados ünnepe 1843-ban

néptömeg pedig szinte lélegzetvisszafojtva bámulá minden mozdulatukat. No de minden percnek megjőve a maga újdonsága. Most érkezének meg a térre a nemes vármegye részéről kinevezett követek Bezerédy alispán úrnak a személyes vezérlésével. Kevés pillanatok múlva gyülekezének a választott község tagjai is, a 60 személy urak, akik Toscanó József szószóló úr köré csoportosulának. Ott látám Wurda Ferenc másodszószólót, Ecker Jánost a volt néptribunt, Bisinger Józsefet a gazdag üvegesmestert, Hets Mátyást a fakereskedőt, Györgyi Mihályt a nemes és daliás testőr táblabírót, Hergeszel Ferencet a kitűnő fiskálist s aztán még Puntigám János, Téhöly János, Mogyoróssy Pál, Kozma Gergely, Limbeck Vince, Fügi János, Szekrényesi Dániel, Michl János, Erhardt Antal külső tanácsi tagokat és még sok más érdemes polgárt, akiknek a nevét nem sikerűié sebtében megjegyeznem. Kevés pillanatok múlva megérkezének a térre a nemes városházáról a magisztrátus urai is. Stefanits József főbíró és Anwander Ferenc polgármester vezérlé őket, kezükben a hatalom jeleként a buzogány, tekintetükben pedig az ünnephez méltó fenköltség s a méltóság teljes érzete. Velük jöttek Zánthó Mihály kapitány, Rába István tanácsos, aki már volt főbíró is, Csaby, Beke, Kövesy, Karpf szenátor urak és Korbonits István a város főjegyzője. Ágyúlövések adának jelt az indulásra s az összejöttek szép rendben elindulának a székesegyházba. A két polgári osztály katonás rendben kíséré az urakat, elől pedig kivont karddal városi díszruhás hajdúk kisérék a város címeres zászlaját. A templomban történt elhelyezkedés után nem sok idő múlva megszólalának a harangok és a magyar polgári osztálynak tisztelkedése között megjelene Stankovits János megyéspüspök úr. Felzúgott az orgona hangja s Richter Antal karnagy úr vezényletével gyönyörűséges ének szállá az ég felé, kezdetét véve a hálaadó nagy mise, amelyre a meghívottakon kívül számtalan néptömeg sereglett össze. Az egyház közepén a Gollner ezred egy zászlóalja tartá a rendet. Ott szoronganak a helybeli oskolák tanulói, a nemzeti rajziskola növendékei, a királyi akadémia jurátusai és bölcsészei. Kivonulának a céhek is lobogóikkal és jelvényeikkel a céhmesterek vezérlésével szinte teljes számban. Hiszen ki is akart volna erről a nevezetes ünnepségről elmaradni. A színes és tarka néptömeg zsúfolva és mégis módot és rendet tartva teljesen bétölté az Úr házát. És szállá buzgó fohász az Egek Urához, tartson távol minden csapást és bajt a város polgáraitól. A szent mise részei alatt az egyház mellett felállott magyar osztály lövöldöze, amit mindenkor ágyúdörgés is követe. A mise után Susits György bágyogi lelkész úr tartott magyar szónoklatot, a megyéspüspök úr hálaadó éneke pedig végzé a felemelő isteni szolgálatot.