Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban II.

Salamonnak, a kis királynak, ez annyira tetszik, hogy Győrött akar maradni. — Harsányi még regényeiben is a nádasok szerelmes énekese marad. Harsányi Lajos szomszédságába kivánkozik boldogult Domonkos István (1862—1923), volt nyúli plébános is, aki jeles nevet vívott ki magának a magyar falusi nép életéből vett elbeszéléseivel és rajzalotaival. Noha majdnem kizárólagosan csak a parasztok életéből veszi novellatárgyait, van neki néhány győri írása is, különösen a győri karmelitákat szerette szerepeltetni, — így fráter Elizeust, akit rendháza a falvakra küldött kolledálni, többször léptette fel tiszta és átlátszó gyermekded kedélye és mély bölcsesége miatt. Megénekelte a karmalita laikus frátert, akit besoroztak katonának és szakács lett a huszártisztek menázsiján, pompás tortákat és böjti ételeket tudván készíteni, a tisztek nem akarták többé elengedni, hazaereszteni. Megénekelte karácsonyi elbeszélésében a győri karmelita atyák karácsonyestéjét. Igen megható novellisztikus nekrológust írt Páter Fülöp Cyrillről. (Mindezek a győri tárcák, épúgy mint a többiek is, az Alkotmány és a Dunántúli Hirlap különböző évfolyamaiban jelentek meg. Egész más világból érkezett a kereszténységbe Erdős Renée, a méltán híressé vált írónő, akit teljes joggal győrinek mondhatunk. Ehrenthal Regina a Csallóközben, Csángón született 1879ben. Apja korcsmáros volt, leégett, Győrbe költözött, hivatalnok lett a gőzmalomban, Győrszigetben lakott családjával. A már hírnevessé vált Erdős Renée regénysorozatban írta meg ifjúságának, lelki fejlődésének és pályájának történetét. Az önéletrajz benyomását keltő sorozat első része: Az új sarj Győrött játszik. Az írónő elmeséli Ebien Bettynek, a később híressé vált írónőnek, győri gyermekéveit egészen tizenötéves koráig. Ebien Betti győrszigeti orthodox zsidó családnak volt a leánya. Sok testvére volt: Szidi, aki társalkodónője lett egy bárónőnek Pesten, —• aztán Jolán és Róza, akiknek varrodájuk volt Győr belvárosában, és volt fiú is, kettő ezek közül Pesten tanult, volt még egy eltűnt is, aki Amerikába vándorolt ki. Pompásan írja le Erdős Renée az orthodox zsidók szokásait, szigorú szabályok által kényelmetlen korlátok közé szorított életét. Ábrándos gyermek volt Bettiké. Hétéves korában megismerkedett Apáthy Benedek öreg bencés tanárral. (Ehrenthal Regina tényleg jó ismeretségben volt Apa Benedekkel). Apáthy Benedek szerette a gyermekeket, szóba állt velük és úgy beszélgetett velük, mint a felnőttekkel, egyenrangúakká!. Érdekelte őt a kis Betti, felvitte a rendházba, szobájába, kikérdezte, könyveket adott neki olvasni, később németül és franciául tanította. Renée, azaz: Betti felnőtt, verseket írogatott. Egyik verse Leah asszony kezébe került. Leah falusi zsidóasszony volt és Betti nagymamája. Mikor Leah meghalt, végrendeletében 2000 forintot hagyott Bettire. így vált lehetsé-