Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban I.

tába. Meglát egy fiatal nőt, Zarándi Gildát, és beléje szeret. Ez a Gilda titokban férjhez ment Bernburg császári ezredeshez; van már egy Aranka nevű csecsemő leánykája is. Egy Dubois nevű francia kalandor megöleti Bernburgot, el akarja tüntetni a kis Arankát is, hogy mint aljas hozományvadász, férje lehessen a gazdag özvegyasszonynak. Endreffy Menyhért, a fegyverkovácsból lett huszár, nem tudja megakadályozni Bernburg halálát a Vérbástyánál vívott orvtámadásnál, de elrejti a halott kisleányát: Arankát. (A Vérbástya volt az a bástya, amelyet 1598-ban 300 török robbantott fel magára, hogy a gyaurok fogságába ne jusson.) Dubois rátereli a gyilkosság gyanúját Menyhértre. Menyhértet halálra ítélik. Agyon akarják éppen lőni szegényt a .Fehérvári-kapu előtt, amikor portyázó törökök megtámadják a várost. A zűrzavarban a fegyverkovácsból lett huszár elmenekül, a ménfői hegyek közt keres menedéket. Ott leányruhába öltözik. Visszatér Győrré és hallja, hogyan dobolják őt ki, mint orgyilkost és hazaáruló szökevényt. Ezentúl sem mutatkozhatik valódi alakjában, bujdosni kénytelen. Mivel a kisleányt nem adhatja vissza az eltűnt Gildának, magával viszi és felneveli Arankát. A felszabadult Budán él, mint Haragos Éliás fegyverkovács, akiben senki sem sejtheti a körözött állítólag gyilkost. Púposnak és félszeműnek tetteti magát. Felneveli a bájos Arankát, aki az álnyomorékban, a szurtos kovácsban, édes apját tiszteli. Húsz év múlik el. A kisleányból gyönyörű hajadon lett. Szegény púpos és félszemű nevelője beleszeretett. Aranka nagyon kíváncsi, megtalálja és elolvassa Haragos Éliás naplóját. Megtudja, hogy milyen hőstettel mentette meg őt a kovács, és hogy ez nem is az atyja! Egy éjjel a leány meglesi a kovácsot, amikor a púpot lecsatolja a hátáról és az arcát elcsúfító félszemű maszkját leveti. Olyan szép ez az ember, hogy Aranka azonnal szerelmes lesz beléje. És mi lehet a regény vége? Rövid leszek. Aranka megtalálja Endreffy segítségével anyját: Gildát, — a fegyverkovács magánkihallgatáson jelenik meg Lipót királynál, aki ártatlannak nyilvánítja és századossá nevezi ki. Kolonics bíbornok megeskedteti Menyhértet az ő kedves Arankájával. És Dubois, a gonosz lélek, aki Gildát házasságra kényszerítette és kelepcébe akarta csalni a kovácsot is, hurokra kerül és keservesen meglakol. A mese annak a közmondásnak illusztrálására szolgálhat: nézd meg az anyát, vedd el a lányát! Hihető, hogy a fiatal leány belebolondul a nagy korkülönbség ellenére is az ő önfeláldozó megmentőjébe, és ebben a szerelemben nagy szerepe van a hálának, — de könnyű egy leánynak beleszeretnie a fegyverkovácsba, aki egy második Berend Iván Berend Iván előtt, — mindent tud, még irodalmi leckéket is ad Arankának. Kitűnően vív, pompásan kovácsol, nagyszerű színész. Fényesen játssza a művelt és délceg huszártiszt és a púpos, félszemű és piszkos kovács kettős szerepét. A regény győri részletei a legjobbak. Magunk előtt látjuk a várat, a városi polgárság életét. A régész sok adatot találhat a könyvben a város régi helyrajzára vonatkozólag. A romantikus mese szövése elég ügyetlen, stílusa pedig dagályos, ma már erősen elavult.