Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Gálos Rezső: Kisfaludy Sándor és Dukai Takács Judit

előre is, hogy mivel nálunk szokatlan dolog, egy magyar Lyánynak verseire, sok kritikus irigy szemek tekéntenek Hazánkban. Ha drága Tekintetes Úrnak Grátiáját megnyerheti, gyáva lantom többekkel is fogok udvarolni 's bölcs ítéletét erántok könyörgeni. 'A Tekintetes Asszonynak kezeit csókolván, vagyok hamvamig Drága Tekintetes Úrnak alázatos tisztelője Duka, 13-dik Sept. 1815. Takách Judith m. k. E mostig kiadatlan levélre a költő ráfogalmazta válaszát is; ezeket a buzdító mondatait azonban már Judit életírója, bold. Vadász Norbert (akinek művéből az életrajzi adatok egy részét vettem) jól ismerte és idézte: megjelentek Kisfaludy „Minden munkáiban", Angyal Dávid kiadásában. Két évvel utóbb Judit személyesen is megismerkedett Kisfaludy val: a keszthelyi helikoni ünnepségeken — mindketten mint ünnepeltek — találkoztak. Judit halhatatlanságára is elültettek egy berkenyecsemetét, miként Himfyére vagy Berzsenyiére. 22 éves, fiatal és nagyon szép leány volt; kékszemű, barna, meleg szépség. Maga Festetics György gróf is hódolattal adózott poézisének s poétikus egyéniségének; Keszthelyt nagyobb sikere volt, mint a büszke Szegedy Rózának, akinek egykor tündöklő bájosságából sokat elvett betegeskedése: Judit volt az ünnepségek királynéja. Egy boldognak nem mondható házaséletben, biedermeyervilágban, Felsőpatyon, ahol a maga verse szerint „a szép Rába a virágos rétek partjait locsolja", élte további életét, a „szent természet érzése" s gyermekei voltak a gyönyörűségei. Megözvegyülve újból férjhez ment, de röviddel utóbb váratlanul elhunyt. Szerénysége is nőiesség volt benne. Igazi asszonylélek volt; régi asszonypoétáink legjelesebbjei közé számítják. Egyénisége szerint a legrokonszenvesebbek közül való volt. Költői elindulásához hadd szolgáljanak a fentiek egy új kis adalékkal.