Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: A legnagyobb magyar és Győr
véleményét áthangolják és megnyerjék Széchenyi eszméinek. Nagy munka vár reájuk. Ez a város akkor a magyar közgazdaság életében, mint fontos gabonakereskedelmi központ jelentős szerepet játszott. Szellemi élete akkor alakul át és lesz újra gyökeresen magyar. Kemény harcot vív ebben az időben a győri polgár és e harc szellemi fegyvereit Széchenyi István műveiben találja meg. Városunk története e még megíratlan fejezetének hősei a Czech Jánosok, Ecker Jánosok, To se a no Józsefek, Hergessel Jerfy Antalok, Kovách Pálok és Vas Gerebenek. Akik lelkes szívvel dolgoznak és a legnagyobb magyar szellemében alkotnak. A vármegye reformmunkásságának élére Széchenyi mostoha fia, a Szabadhegyen birtokos gróf Zichy Ottó áll, aki tizedmagával szervezi az ellenzéki reformmunkát. Bizalmas szálak kapcsolják Széchenyit Bezerédy Ignác alispánhoz és Balogh Kornél vármegyei főjegyzőhöz is. A győri polgár megbecsülő ragaszkodása nem áll meg a rokonszenv kifejezésénél, hanem szükségét érzi annak is, hogy Széchenyit szorosabban magához kapcsolja. 1836 április 6-án a város választott községe ülést tartott. Ecker János, aki a reformkorszakban egyik legtevékenyebb, legtöbbet dolgozó és Széchenyi eszméit lelkesen szolgáló polgára e városnak, az elnöki székből lelkes beszédben ajánlja, hogy válasszák tiszteletbeli, vagy ahogy ma mondanók díszpolgárrá Széchenyi Istvánt. Az indítványt lelkesedéssel tette magáévá a választó község és elhatározta: kéréssel fordul a városi tanácshoz, hogy miután gróf Széchenyi István „az egész ország, de leginkább a városok elől segéllésére tett munkálata s fáradságos igyekezetei némüleg is meghálállása zálogának bizonyításául a Választó község szabad s királyi Győr városa polgári jogaival megtisztelni elhatározta", a tanács a polgárlevelet gróf Séchenyi Istvánnak adja ki.c) A választó község e határozata végrehajtásra a városi tanács elé került. Még az nap döntöttek a választó község javaslata felett, egyhangú lelkesedéssel elfogadva azt. Czech János főbíró elnökölt ezen az ülésen, aki 1832 óta rendes tagja volt a Magyar Tudós Társaságnak, amelynek másodelnöke éppen Széchenyi volt. A város történelmében a maga kutatásainak nyomában járatos főbíró, amikor a tanács határozatát kihirdette, bizonyára tudatában volt annak is, hogy Győr város a polgárlevél kiadásával a magyarság egyik legnagyobb szellemét kapcsolta magához. Éppen ezért rendelte meg a díszes kiállítású polgárlevelet Hoffbauer Jánosnál, a győri nemzeti rajziskola művésztehetségű tanítójánál, aki azt el is készítette és a tanács azért 40 forintot utalt ki, hangsúlyozva azt, hogy ezzel az öszszeggel korántsem fizette meg Hofbauer művészi munkáját ér6 ) Városi Levéltár. Győr szab. kir. város választóközségi jegyzőkönyve. 1836 április 6. 52/1113. sz. 1328. 1.
