Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez IV.
rendezett korcsmában mérette ki, ahol boron kívül, sört is méretett a XVII. század közepén. A későbbi időről nincsenek adataink ez iparág fejlődéséről, de feltételezzük, hogy mint tetemes hasznot hajtó dolgot, a'város később sém hanyagolta ezt el. XII. A közlekedés lebonyolítói. A közlekedés általános eszköze a postakocsi volt, de ez csak a fővonalakon bonyolította le a közlekedést; más irányban és magánosok szükséges útjait a fuvarosok és hajósok tették lehetővé. < /. Fuvarosok. ; v Az iparosok, kereskedők — akik vásárra jártak, — a katonák, a követek, akik országgyűlésre mentek, az utazó uraságok, bírósági napokra járók — kocsin tették meg útjukat. Természetes dolog tehát, hogy a fuvarosintézmény Győrött is kelendő volt. A fuvarosok különösen a külső városrészekben, Királyföldén, Kertesszeren, Szentbenedekfalván.laktak. A XVI. század elején név szerint megnevezett sok fuvarossal, vagy mint akkor mondták — kochi-va\ találkozunk okmányainkban: Bakonyi Tamás, Borsos Elek, Brassay Egyed, Dombi Máté, Dudich Márk, Koehi Sebestyén, Makai Bálint, Nyirő Bálint, Sárfi Jénos, Sebek Lőrinc, Trinka Albert, Szalay Benedek és Mihály, Zömök János, Szakái Péter, Szekér Benedek, Vértesi Balázs, Újhelyi János és Márton polgárok űzik ezt az iparágat. 258 ) A törökök kiűzetése után Gabler Egyed, Rainitz Simon, Frölich Szilveszter, Solgnagel Mihály, Schönberger Ekhardt katonai fuvarosok kérték vissza régi házukat, — akik tehát 1594 előtt már Győrött űzték ez iparukat. A VII. században többször találkozunk vidékre járó fuvarosokkal, akiket Landkutscher néven hívnak okmányaink. E fuvarosok nagyobb részben Győrszigetben laktak — a Fuvarosutcában — és 1706-ban VI. Károly királytól céhlevelet is kaptak. 259 . Ez ősrégi fuvarosintézménynek folytatása volt Győrött a ma már szűnőben levő „talyigás" fuvarosok és a teljesen megszűnt vizes talyigások, „lajtosok" intézménye. 2. Hajósok. Iparszerűleg űzték Győrött a hajósmesterséget is. A vizeken a személyközlekedés, az anyagszállítás nem is történhetett meg állandó hajósok nélkül. A hidakat a nagy áradások gyakran 258 ) Győri kápt. m. Ívtár: I. II. Szám. K. számos helye. *»•) Győrvárosi Ívtár: Céhlevelek.
