Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez III.
6. Mészárosok. A mészáros ipart a XVI. század elején kifejlett, rendes'működésben találjuk Győrött. A káptalannak mint földesúrnak 5 mészárszéke volt, 3 a belső város felületén, 2 a külső városrészekben. Az egyes székekért 10—10 frt. évi bért fizettek a mészáros mesterek, akik a polgárság hússzükségletéről gondoskodtak. 216 ) E székek felállítására, illetőleg szaporítására 1542ben királyi engedélyt kért a káptalan. 217 ) Mikor a német várőrség bevonult Győrré, mészárosokat is hozott magával, saját céljaira külön mészárszékeket is állított fel — a földesúri jognak megsértésével. Dehát a háborús világ nem alkalmas a jog tiszteletének fejlődésére. A főkapitány a polgári mészárosok keresetét azzal is korlátozta, hogy saját juhait mérette ki, és így el nem viselhető versenyt állított közéjük. 218 ) Az is igaz azonban, hogy a mészárosok, akik egyúttal mint tőzsérek élő állatkereskedéssel is foglalkoztak, szinte kartellbe léptek egymással és az árakat felhajtották. Ernő főherceg 1589-ben kénytelen volt a győri mészárosok és tőzsérek megrendszabályozására rendeletet bocsátani a győri várparancsnokhoz. E rendelet elmondja, hogy minden szombaton vásár van a sokorói kapú előtt András vára'felől — amely vár a mai Likócs puszta táján állott —; e vásárra a vidékről, sőt a török hódoltsági területről is, Csallóközből is, az Alföldről is hajtanak fel állatokat. A kereskedőknek nem szabad a kapun kimenniök, míg zászlóval jelt nem adnak a vásár megnyitására. A győri mészárosok azonban kocsin, lóháton messze eléjük mennek a vásárra jövőknek; az árakat felhajtják. Azzal mentegetik magukat, hogy a győri várat nekik kell ellátniok hússal, és azért kénytelenek magasabb áron is megvenni az állatokat, — pedig a megvett állatokat viszontkereskedőknek Ausztriába adják tovább. — Egymással pedig titkos szerződésük van az árakra vonatkozólag. A király már 1582-ben rendeletet adott ki ellenük, de e rendeletet nem ismerték el magukra nézve kötelezőnek. A mészárosok eljárására 1588—89. években igen felszállt a szarvasmarha ára. 219 ) Vásáron kívül is megvették a mészárosok a felhajtott állatokat, mielőtt a felhajtok a vásár helyére értek volna, így a várost is megkárosították, mert az eladók nem fizettek helypénzt. 1638-ban a tolnaiak török marhát hajtottak fel és a soko2, «) Győri kápt. M.-lvtár: II. Szám. K. 1. 8. 1. III. Szám. K. 12. 107. 117. 132. 170.1., IV. Szám. K. 7. 178. 1. • 217 ) U. o. II. Szám. K. 273. 1. - 218 ) U. o. 14. Téka, 2436. sz. 21 «) Akadémia: Kézirattára, Tört. ívrét 195. 219. 1589. fúl 24.
