Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
SZEMLE - Zenei Szemle (Hermann László)
ziuma ifjúságának zenekarral kísért énekkari számai. Vezényelt Németh Döme. A zeneiskola 193. növ. hv. A GyÉZE vegyeskarának hv. és az Irodalmi est keretében a GyÉZE zenekarának számai. Szólisták: H. Szanyi 1. és Varga Tibor (hegedű). Zongorán kísért vitéz Pongrácz István. Vezényeltek Haimos L. és Hermann L. Máj. 1. J. M. Hauschild dal- és ballada estje. Máj. 2. A zeneiskola 194. növ. hv. Máj. 7. A zeneiskola 195. növ. hv. Máj. 12. A Collegium Musicum 20. előadása. Műsoron a romantikusok. Bevezetőt mondott dr. Szólás Rezső. Közreműködtek: H. Szanyi /., Pichlerné Sipos Olivia, dr. vitéz Kováts Gombos Gézáné, Faber A., Hermann L., dr. Ámon Ferenc, Hámori Pál és Apró József. Máj. 16. A háziezred zenekarának hv. Közreműködött Marschalkó M. Vezényelt Pongrácz Géza. Máj. 28. A zeneiskola 196. növ. hv. Jún. 2. A zeneiskola 197. növ. hv. Jún. 9. A zeneiskola 198. növ. hv. Jún. 11. A zeneiskola 199. növ. hv. Jún. 18. A zeneiskola 200. növ, hv DR. BAY FERENC: A GYŐRI LLOYD VÁROSÁÉRT ÉS KERESKEDELMÉÉRT. Győr, 1942. Baross-nyomda. Korunk sokat hangoztatott jelszava a nemzeti önismeret. A nemzetek életének grafikonja valóban az önismeret lendülő parabolaívével emelkedik, vagy az önismeret hiányának görbéjével hanyatlik. A nemzetismeret feltétele azonban a helyi kutatások eredményeképpen előálló részletismeret, ehhez pedig a helytörténeti kutatás vezet el. Győr történeti, földrajzi és gazdasági ismerete kétségtelenül egyik jelentős fejezete a magyar történettudománynak. Tehát nem csupán helyi érdekű, hanem nemzeti fontosságú munkát végeznek azok, akik Győr történetével foglalkoznak. Nem bírálat, hanem sajnálatos tény megállapítása, mikor arra utalunk, hogy ezt a nagyjelentőségű feladatot csak kevesen ismerték fel és még kevesebben vállalták. Fehér Ipoly műve óta sok tiszteletreméltó próbálkozás jelentkezett, de minden átfogó, nagyobbszabású terv nélkül. Annál nagyobb örömmel kell fogadnunk a városunk történelme iránt az újabb időkben megnyilvánult meleg érdeklődést, mellyel az arra hivatottak, boldogemlékű Bedy Vince óta, egy évszázad mulasztásának pótlására vállalkoztak. A helytörténeti kutatásnak egyik értékes eredményéről számolhatunk be a címben említett könyv méltatásával. Az Előszóban nemes Fejes László helyes meglátással mondja: „Városunk kereskedelmének sorsa — főképpen a mult század második felében — szorosan összefüggött a Győri Kereskedelmi Gyülde, illetve 1872-től a Győri LLoyd tevékenységével, annak az egyesületnek működésével, amely Győr városképének kialakítását is nem egy ízben döntően befolyásolta. Ezért lépi túl a Lloyd tevékenysége az egyesület életének általánosságban szerényebb kereteit s válik cselekvő részesévé az egész város történetének." Hozzátehetjük, hogy Győr kereskedelmi fontossága a jelzett korszakban — Pest mellett az ország első gabonakereskedelmi központja — az egész magyar gazdaságtörténelem egyik tekintélyes fejezetévé avatja ezt a könyvet. A szerző öt részben tárgyalja az anyagot a Gyülde megalakulásától, 1856-tól a Testület 80 éves évfordulójáig, 1936-ig. Ez a 80 esztendő nemcsak Győr, hanem az egész magyarság életének egyik legforrongóbb és legizgalmasabb kora. Beleesik a magyar nemzeti életakarat katasztrófája 1849-ben, illetőleg annak következményei, kényszerű dualizmus, a liberalizmus korlátlan életlendülete, az első világháború, a trianoni évek és .az új nacionalizmus kezdete. A szerző a történeti hátteret mindig gondosan n —ó.
