Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Markó Árpád: Dunántúl szerepe II. Rákóczi Ferenc háborújában

Károlyi kiűzetése után seregével a Felvidékre vonult. Alig hagyták el tábornokai a Dunántúl földjét, az ott táborozó kurucosztagok gyorsan gyülekezetek és csatlakoztak a Dunántúlra vonuló Forgách tábornagyhoz. Igen értékes gyarapodása volt az a 400 sorkatona, akik Pápa várának meghódolásakor, gróf Esterházy Antal császári huszárezredes vezetésével felajánlották szolgálataikat a nemzeti ügynek. Rákóczi Esterházyt tábornokká nevezte ki. Forgáchal összhangban Károlyi Sándornak egy hadtesttel szintén be kellett volnulni a Dunántúlra, ő azonban Bercsényi szándékainak megfelelve, előbb egy portyázást indított Bécs felé. Schwechaton túl portyázva, bőséges zsákmánnyal tért vissza június első napjaiban, amikor Forgách már Győr alá érkezett. A kurucok dunántúli térfoglalásának hírére Heister visszafordult a Felvidékről és ugyanabban az időben Győr felé vonulva, elérte Pannonhalmát. Forgách serege 1704 június 4-étől június 13-ig Szemere község mellett ütött tábort, hogy bevárja Károlyi jövetelét, aki június 12-én érkezett Rábapatona községbe. Heister a két kuruc hadsereg között, Gyirmót mellett ütött tábort. Ilyen helyzetből alakult ki a június 13-án vívott koroncói csata, a kuruc háború legelső, szabályos formák között vívott nagy csatája. Heister hadserege Forgách 18.000 kurucával szemben mindössze 3600 reguláris katonából állott. Június 13-án, amikor Forgách jogosan hihette, hogy Károlyi Rábapatonáról már elindult, tehát Heistert két tűz közé veheti, hajnalban elindult Heister gyirmóti tábora felé. Ugyanakkor Heister is megindult s így találkozott össze a két ellenfél Koroncó község határában, a mai Gáspárháza és Nádaslak puszták közelében. Bár a kuruc vezérek, Forgách, Esterházy Antal, Andrássy István tábornokok vitézül vezették csapataikat, az újoncokból és gyakorlatlan katonákból álló kuruc sereg másfélórai küzdelem után — amikor Heister tábornagy egy erős lovasrohammal Forgách lovasainak hátába került — elmenekült a küzdelem színhelyéről. Károlyi csak a csata után érkezett oda. Bizonyos, hogy ha éjjel már elindul táborából, épen a legalkalmasabb időben avatkozhatik a harcba és Heistert hátbatámadva, a győzelmet a kurucoknak megszerezhette volna. Forgách seregét a Dunántúl keleti vidékére vonta vissza, Károlyi pedig Szombathely felé vonult. Szentgotthárd mellett ugyan szétverte Rabattá császári tábornok hadosztályát, de a császári sereg tervszerű előrenyomulását nem tudta megakadályozni és ősz elején újból kiszorult a Dunántúlról. Az 1705. év elején Rákóczi újból Károlyira bízta a dunántúli sereg vezetését, mert, nagyon helyesen, legsürgősebb feladatának a Dunántúl visszaszerzését tartotta. Károlyi vállalkozása kezdetben sikerrel biztatott. A Csallóközből átkelve, csapatával újból hatalmába kerítette a Dunántúl nyugati részét és