Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
ADATTÁR - Gálos Rezső: Egy XVIII. századi énekgyüjtemény Amadé dalai
tstgyan nem egy költő alkotásai, tehát nem is Vizkeleti versei; a* egész kis gyűjtemény egy XV1IÏ. századi kéziratos énekeskönyv, akárcsak legközefebbi párja, a Szíveket újító bokréta. A versek legtöbbjének azonban egy-ftcinű a „verselése, stílusa, értéke és hangulata": a magyar főúri, barokk Ura strófáinak^ kifejezéskészletének, dallamosságának és hangulatának •emlékei. Az énekek között a vezérhangot Amadé László viszi. A Vizkeleti nevét versfőkbe rejtő költemény első két soráról már Versényi György, a Sziveket újító bokréta kiadója megmondta, hogy Amadéé. A „kódex" 45. versének (Kuku ku kukutskám... ) első három strófájában (szintén már yersényinek s utána Dézsinek) nem volt nehéz Amadé népszerűvé vált dalára ösmerni. Azonban bold. Dézsi Lajosnak egyébkor gondos figyelmét % elkerülte, hogy a kötetben ezeknél jóval több Amade-vers van: 3. Ámbár nékem nintsen kintsem... Négyesy-kaid. 9. 1. Dézsi szövegében dobog helyett tombol van, ezért a versfőkben az AMADE-név megromlott. 4. és, újból 44. Én is voltam szerelmes... Négyesy-kiad. 106. 1. 5. Mondják mások, hogy szeretlek... Pannonh. Énekeskönyv 49. sz. Amadé XLV1. dalának (Négyesy 174. 1.) ellenverse. 21. Keserves fájdalom, kínos ágodalom... Erdélyi Pál közlése EPhk. !«07. 91. 1. 25. Eddig kínlottamt noha titkoltam... Erdélyi, 204. 1., de fölcserélt kezdettel: Eddig titkoltam, noha kinlottam ... 27. Ah már hova legyek... Erdélyi, 93. 1. — Dézsi közlésében 3-4 költemény fut össze eggyé. 38. A szem mihent szépre tekint... A költemény elől és a végén egycgy versszakkal meg van fejelve, a közbülső hármat azonban 1. Négyesy -m í. Végül, amiről Dézsi nem tudhatott, Amadé verse a 2. is: Ha engem ervedből ki nem zártái...1 ) (Megvan a Szíveket újító bokrétában is, 126. i3 ) Változata Szádeczkynél, Miscellanea 124. 1.) Az összesen 46 versből tehát 10 Amadéé. A 28. költemény Gyászos életemet szánom keservesen... jól emlekezöet a Szenczi Jánosnak iit s „még 1740. esztendőbül" származó „régi ének" szavaira: Szánom gyászos éltemet... (Négyesy, 242. 1.); a 29. is Amadéhangzású: A szerelem olly sérelem és ész nélkül veszedelem... s a 46.-ban megtaláljuk a Négyesytől (id. kiad. 62. 1.) „léha lelemény"-nek mondott rímet is: Távul te Cupido, távul tőllem Sidó... Hogy a „forgandó szeren•cse" megújra előfordul a verseskönyvben, az természetes; e sorokban csak árra akartunk rámutatni, hogy a kötet magját Amade-versek teszik; érdekes, hogy Márki Sándor, ezt nem tudva is, Amadé halála évét irta korjeízőiil („1764 körül"). ») V. ö. írodtört. Közlem. 1940.285. I. a) Itt említem meg, hogy e gyűjtemény XXVI. verse viszont, Nem lesz mindenkor igy... latinul van meg Amade-versek köpött a M. T. Akadémia. kéKirattárában, Népköltés 193. sz.
