Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Bronzkori kultúrák Győr környékén

rületen is megkellene találnunk nyomait. Ilyet pedig a szakrégészet még nem tudott felmutatni. De azért történt ilyen népvándorlás nyugat felé, csakhogy nem jutott el a vándorló Tiszamenti népség a mi földünkre. A Duna mellé, a Duna jobb partjára azonban eljutott belőle több néphullám, és az ott talált nép közé olvadva megalkotta Óbuda és Szekszárd közt az ú. n. kisapostagi műveltséget. A kisapostagi műveltség révén került hozzánk a nagyrévi műveltség több eleme. A kisapostagi műveltség, mint külön csoport Kr. e. 1900 táján alakulhatott ki, hatása tehát vidékünk műveltségére ettől az időtől számítható. A kisapostagi műveltségben azonban nemcsak a nagyrévi műveltség hatása állapítható meg, hanem ennek alapjául is a harangalakú edények műveltségét kell tekintenünk, amelyik aztán a nagyrévi műveltségen kívül felvette magába a badeni, a vucedol-zóki, a Szudéták övében otthonos zsinórdíszes és az ebből leszármazó ál-zsinórdíszes edények műveltségét is. Viszont már most kell hangsúlyoznunk, hogy a fenti kultúrák közül a Győr környékén kialakult műveltségben is az alapot a harangedények műveltsége adja a magába olvasztott régebbi műveltségekkel. De épen így közvetlenül is hatott vidékünk műveltségére a kisapostagi előtt minden más műveltség, amelyik a kisapostagiban megállapítható, kivéve magát a kisapostagi műveltséget és az általa nálunk teljesen idegen elemként szereplő nagyrévi műveltséget. A Szudéták övében kifejlett zsinordíszes műveltség közvetlen hatása is megállapítható nálunk. Ez abból a körülményből állapítható meg, hogy nem a kialakulási területén közismert alakban és díszítési elemekkel kerül hozzánk, hanem abban a formában, ahogyan Alsó-Ausztria területén átalakult. Ebből az is megállapítható, hogy a Szudéta-vidék műveltsége Alsó-Ausztria felé vette útját és onnan jutott el hozzánk. Az edényalakok mellett a diszítésbeli egyezés ad módot mindezen műveltségeknek vidékünkön való megállapítására. Külön ki kell emelnünk, hogy a kisapostagi műveltségben található ú. n. tekercselt pálcikás díszítés volt nálunk nagyon elterjedve. Közös volt aztán a temetési eljárás a kisapostagi műveltségben, nálunk és Ausztria területén, illetve a Szudéták övében. A halottakat a badeni és a harangedény műveltségnek megfelelően égették és aztán temették el. Természetesen még ezen egyezés mellett is sok különbség volna megállapítható vidékek szerint a sir elrendezésében. De vidékünkön ezen a téren nagy hiányok vannak. Az edényeket még csak összegyűjtötték, ha a régiségek iránt érdeklődő ember tudomást szerzett róluk, de a temetési módot nem figyelték meg, talán meg sem figyelhették, hiszen tervszerű ásatást nem rendeztek. Arra a kérdésre, hogy hogyan történhetett a kisapostagi műveltség és a győrkörnyéki műveltség érintkezése, pontosabban: népvándorlással jutott-e el hozzánk a kisapostagi művelt-