Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója
A fölkelés terjeszkedése nem sokára mégis azt a meggyőződést érlelte meg benne, hogy a katolicizmus és a lelkek érdekében meg kell maradnia hívei között. Visszatért Egerbe, melynek vára is Rákóczi kezére került 1705. január 2.-án.67 ) A február végén ünnepélyesen bevonuló fejedelmet már Telekesy püspök fogadta magyar beszéddel. A rövid, de lelkes fejedelmi válasz megnyugtathatta a püspököt, mert azt az ígéretet tartalmazta, hogy békés szándékkal jött, és a püspöki várost katolicizmusában minden eretnek támadástól megvédelmezi.68 ) Ügy látszik, a püspökházból eddigre már eltűntek az ostrom pusztításainak nyomai, mert Rákóczi ennek vendége volt. A fejedelem megkedvelte a jámbor és buzgóságtól égő püspököt, aki viszont sokat használt Rákóczi társaságában egyházmegyéje és általában a katolicizmus ügyének. A fejedelem ittléte megélénkítette Eger életét. Az itt megforduló idegenek között örömmel üdvözölhette Telekesy egykori győri nagyprépostját, Széchenyi Pál kalocsai érseket, ki mint királyi megbízott béketárgyalásra érkezett ide. Rákóczi jóindulatú figyelmével tüntette ki a királyához és nemzetéhez egyaránt hű érseket, aki elismeréssel emlékezett meg Kollonich bíboroshoz írt egri levelében arról a hasznos munkáról, melyet az itt maradt Telekesy fejt ki az eretnekektől veszélyeztetett vallás érdekében. Ha eltávozott volna — ez a véleménye az érseknek —, nagyon csekély nyoma maradt volna a kurucok kezébe került földön a katolicizmusnak, mert a fejedelem tanácsában erős protestáns nyomás érvényesül.69 ) Ilyen értelemben írt később báró Scalvinioni Jeromos udvari kincstárnoknak is. Hangoztatta, hogy Magyarországnak ezen a részén egy püspök sem maradt meg a helyén az egri püspökön kívül. „A pásztorok béres módjára elhagyták nyájaikat, ezért az eretnekek ragadozó farkasként uralkodnak itt."70 ) Telekesynek csatlakoznia kellett a felkeléshez. Ez a lépése mégsem jelentette azt, hogy feladja régi elvét: nem politizál. Erre élemedett kora és püspöki elfoglaltságának nagysága miatt nem is maradt volna ideje. De kellő érzéke is hiányzott ehhez. Ékesbeszédű, világlátott, képzett pap, de a politika cselszövő, sokszor tettető és erőszakos eszközeihez nem illett az ő egyszerű, őszinte, szelid és csak Istent kereső lelkisége.71 ) A háborús «7 ) L. Leskó i. m. 538. 1. °8 ) L. Leskó i. m. 539. 1.; Márki i. m. 387. stb. 1. A febr. 28.-án érkező fejedelmet Telekesy káptalana tagjaival és az egri szerzetesekkel a makiári kapunál várta. Hosszú magyar beszéde után átadta a város kulcsait, majd templomba kísérte Te Deumra. 89) L. Széchenyinek Eger, 1705. május 25.-én kelt levele Kollonichoz Leskó i. m. 378—379. 1. 70) L. Leskó i. m. 379—380. 1. 71) L. Leskó u.-ott. Széchenyi érsek ezt írja Telekesyről: „zelosus quidem, verum exiguae apud ipsos efficaciae est. In tota hac parte Hungáriáé tamquam mercenarii deseruerunt pastores greges suos, grassanturque haeretici sicut lupi rapaces."
