Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

SZEMLE - Könyvszemle

német nyelven megírt könyv magyarítására szánt idő rövid volt, vagy nem fordított a szerző elég gondot a szép magyarságra. Ilyen mondat pl. „Beszélgetésünknek bővebb tudósításunk nincs", még sajtóhibaként sem maradhat magyar könyvben. Sokszor bosszankodás fogja el az olvasót hasonlók miatt. Ez a szépséghiba azonban csak kis mértékben csökkentheti a mű értékét. De mivel sokszor ilyenek döntik el a könyvek sorsát, vigyáznunk kell a szépségre is. L. E. JÓZSEF NYIRÖ: Novelle Transilvane, traduzione di M. T. Papalardo e László Tóth, Edizioni Roma, 1940. 162. 1.) Rómában élő földink olasznyelvű fordítása fekszik előttünk. Nyirő József kisebb elbeszéléseit olasz fordításban adja a közönség kezébe. Elképzelhetjük, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdenie, mikor jó, tősgyökeres magyar kifejezéseket kellett olaszul visszaadnia. Munkájával sikerrel birkózott meg. Az elbeszélések összeválogatása kevésbbé sikerült, mert talán nagyon egyhangú darabok kerültek össze egy kötetben. A halál és a hegyvidéki hajnal rajza szinte minden elbeszélésben szerepel, de az bizony nem nagyon változatos. Az író hangszerének egyhangúságát nem lett volna szabad ennyire kiemelni azáltal, hogy azonos hangulatú rajzokat csoportosítunk. L. E. A KINCSESTÁR ÜJ KÖTETEI. A Magyar Szemle Társaság kis könyvtára ismét hat új, értékes kötettel gyarapodott. A rendkívül hasznos és mindig megbízható tájékoztatást nyújtó sorozatnak a magyarságismeret tárgykörébe eső köteteit Eperjessy Kálmán és Szabó István gazdagította. Az előbbi a magyar falu település történetét ismerteti. A település történet kutatása módszereinek vizsgálata után ismerteti a falu szerepét az ország településtörténetében. A helynevek vizsgálata után a falvak nemzetiségi és társadalmi típusait mutatja be. Élvezetesen megírt füzetét jól megválogatott irodalmi tájékoztató zárja le. Szabó István a magyar parasztság történetének vázlatát írta meg. Ez a kötet a magyar paraszt történetét végig kíséri az egyeséges jobbágyosztály kialakulásától a szabad parasztságig. Az aktuális kérdéseket bemutató kötetek sorában Kalmár Gusztáv a közlekedés és hírszolgálat fejlődését mutatja be, azok ősi formáitól, az országúti, vizi, légi közlekedésig. A hírszolgálat kialakulásának ismertetése után a hazai hírszolgálatot és közlekedést mutatja be. A kincsestár következő két füzete a honismeret szolgálatában az Alföldet és a Felvidéket mutatja be. Bulla Béla az Alföld, Mendöl Tibor a Felvidék ismertetésében többet ad megszokott leírásnál. Bulla Béla a természetes táj felszínének, éghajlatának, vizeinek és eredeti növényzete ismertetése után, foglalkozik azzal a változással is, amelyet a magyarságnak az Alföldön való megtelepedése maga után vont. Mendöl Tibor is szélesebb alapokon építi fel munkáját, bemutatva a Felvidék földtani alakulását és az itt élő emberhez való viszonyát. Ottlik László a politikai rendszerek történetét ismerteti a középkortól a világháborúig. A hasznos kötet kitűnő vezető azok számára, akik nem elégednek meg azzal, hogy a politikai élet mindennapos jelszavait tudomásul vegyék, hanem a múltra vonatkozóan azok értelmét is megkeresik. Ezek számára Ottlik pompás tájékoztatót nyújt.