Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
ADATTÁR - P. Alfonz O. Carm.: A sárfenéki karmelita remeteség
Ol én y (alít élete Számokban* 3rla : <7)r. Markas Qánas. Csilizköz négy falujának: Balony, Medve, Szap, Nyarad életét szeretném a számok sokat mondó tükrében bemutatni. Csilizköz a Csallóköz szigete. Az egész sziget síkság gyenge délkeleti lejtéssel. (Föld. Közi. 1884, XII. 18. 1.) Talaja homok, agyag, kavics és összehordott humusz. Mivel a Duna határolja és a tengerszlnfeletti magassága csak 100 méter körüli, azért a legkisebb áradást is megérzi. Különösen az újabb időkben a Duna-meder és a csatornák szabályozásának elhanyagolása miatt a talajvíz nem akar lefutni. Ezen a mindjobban elmocsarasodó kis szigeten hét falu él; az említetteken kívül még Patás, Radvány és Kulcsod. Az egy Nyarad kivételével már a XIII. századból való oklevelek említik ezeket a falukat. Gazdát sűrűn cserélnek. Balony népe a győri székesegyházhoz tartozott, mint harangozok. Volt várbirtok is, sőt Amadék is birtokolták. A harangozási kötelezettség miatt pörbe keveredtek a székesegyházzal. A bejárás alól felmentették őket, de évi 100 forintot kellett fizetniök helyette. Medvét először 1252-ben említi egy oklevél, mint a Viczay gróf birtokát. Török időkben elpusztult. Később halászok telepednek itt le. Szegény voltára jellemző az a ma is élő — 80 éves asszonytól hallottam — mondás, amit a letelepedő halász a fiának mondott: Sokat egyél fiam a halból, de keveset a kenyérből. Győr megye történetében (Borovszky Samu főszerkesztésében) olvasható, hogy Medvét német telepesek népesítették be. Nem hivatkozik a forrásra, csak annyit említ meg, hogy azelőtt Weiskirchen-nek nevezték. A falusiak között nem él a német származás tudata. Németül nem tud senki. A nevük magyar, az építkezésben, ruházatban, sehol semmi német jellegzetesség. A dűlő és helységnevek mind magyar eredetűek. Az említett német elnevezés nem más, mint a „fehér-templom" — Pázmány is megemlékezik róla — a lefordítása. Szap (Zap) a XIII. sz.-ban a pozsonyi vár tartozéka volt. Az oklevelek alsó és felső Szapról is tudnak. A történelem folyamán többször vándorolt az egyik kézből a másikba. Az eddigi adatok szerint Nyarad a legfiatalabb település. Csak a XV. századi oklvelekben bukkan fel a neve. Határában levő nagyobb major Bethlen András gróf birtoka volt. Csilizközben az 1938. évi statisztikai kimutatás szerint 4971 lélek él. Vallási szempontból így oszlik meg: 3015 r. katolikus, 1879 református,