Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Rados Jenő: Győr város képének megjavítása
cÂdatiâr c Jllarányi r()énu$z ípjoroíL (galas (Rezúí. Gyöngyösi Istvánnak nem az első költői alkotása, de nyomtatásban elsőnek megjelent s mindvégig legnépszerűbbnek megmaradt munkája, a Murányi Vénusz, Kassán, 1664-ben látott napvilágot, mai föltevések szerint Wesselényi Ferenc nádornak és a szép Széchy Máriának, a költemény főszereplőinek költségén.1) Valószínű, hogy kevés példányban nyomták (miként a Zrinyiászt is) s úgy gondolom, hogy maguk Wesselényiék küldték szét jóismerőseiknek. Mivel pedig a romantikus várbevétel történetét sokan és sokat olvasták, a kevés példány is kikopott a használatból. 1702-ben, még Gyöngyösi életében — de híre-tudta nélkül — Kolozsvárt egy új, alaposan megmásított és elrontott kiadás jelent meg, s azontúl, a XVIII. században, valahányszor újra nyomatták a munkát, mindig ez utóbbinak szövege volt a mintájuk.2) Az 1664-iki kiadásnak ma egyetlen példánya ismeretes, s ebből csak több mint kétszáz évvel Gyöngyösi haláía után, 1905-ben adta ki Badics Ferenc újból az eredeti, hiteles szöveget, igaz, hogy ő azután tíz esztendőn belül négyszer is.3) Pedig a költő Ráday Gedeon grófnak, a XVIII. század híres könyvgyüjtőjének és mecénásának, péceli könyvtárában megvolt a ritka könyv és a gróf újra is akarta nyomatni — Győrött. Révai Miklós 1785 karácsonyán Streibig Józsefnél előfizetési fölhívást bocsátott ki Faludi, Beniczky, Balassa stb. munkáinak új kiadására; ebben a tizenkét kötetre tervezett Magyar Költeményes Gyűjteményben utóbb Gyöngyösi is helyet kapott volna.4 ) Ráday Gedeon bizonyosan tudott erről a tervről is, bizonyos, hogy Révai a fölhívást megküldötte neki. Talán nem bízott a tervben, talán jobbat akart: Gyöngyösi első kiadásban csak nála volt meg. Ezért a győri ref. lelkészhez fordult, Szerencsi Nagy Istvánhoz, hogy Gyöngyösi munkáinak új kiadásáról tárgyaljon a Streibig-nyomdával. Ez a Szerencsi Nagy István 1783-ban lett győri prédikátor s itt halt is meg 1789 január 7-én.5) Maga is író és költő volt, egy híres konkordancia egyik szerzője és a II. József korában divatos, kath. egyházellenes német röpiratokból is fordítgatott egyet-mást. Mint Benkő Józseftől többekig, néki is becsvágya volt Bod Péter Magyar Athénasának, az első magyarnyelvű irodalomtörténeti munkának kiegészítése. — Ráday ügyében is azonnal eljárt. Megírta Rádaynak, hogy Streibig örömmel vállalja a fell) Marssal társalkodó Murányi Vénus. Kiadta Badics Ferenc. Budapest, Akadémia, 1909. Bevez. XX. 1. -) U.-ott, bevezetés. 3) Magyar Remekírók. 1905. — Olcsó Könyvtár, 1906. — Akadémia (1. fent) 1909. — Gyöngyösi összes költeményei. I. k. 1914. 4) Pitroff Pál, A győri sajtó története. Győr, 1915. 45. 1. ») Szinnyei, IX. 611. 1.
