Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Rados Jenő: Győr város képének megjavítása

letek kozmetikájával még sem mehetek el szó nélkül e törvény mellett. A városrendezésről és az építésügyről alkotott 1937. VI. t. c. í. §-a a következőket mondja: 1. „Minden városnak meg kell állapítania a városfejlesztési tervét. A város fejlesztése érdekében: a) meg kell határozni a városias kialakításra szánt területet és el kell végezni annak vízszintes és magassági felmérését; b) a felmérés alapján meg kell állapítani az általános és részletes rendezési tervet; c) teleknyilvántartást kell vezetni. A törvény e célkitűzése mérhetelenül sok munkát jelent előkészítés, adatgyűjtés, tervezés, kijelölés, irányítás és ellenőrzés tekintetében, de épp oly beláthatatlan a fejlődésre gyakorolt hatásában, műszaki, közlekedési, közgazdasági, telekpolitikai és szépészeti vonatkozásban. Nemzeti vagyonunk egyik legszámottevőbb tétele a városi házakban rejlő érték. A legnagyobb anyagi befektetés is teljesen elenyészik, ha felhasználása tervszerűtlenül, vagy hibásan történt, és kis értékű beruházások is megsokszoródhatnak, ha szerencsésen körültekintő elgondolású terv részévé válnak. A VÁROSRENDEZÉS NAGYVONALÚ ALAPVETÉSÉRE hivatott előkészítő munkák mellett azonnal, vagy egész rövid időn belül foganatosítható konkrét tárgyi teendők is vannak. Ezek a viszonylag csekélyebb jelentőségű — a városkozmetika szolgálatában teljesítendő — műveletek kisebb költségekkel, egyszerűbb intézkedésekkel, szűkebb hatáskör kerületén belül is megvalósíthatók anélkül, hogy az esetleg később kialakuló terveknek elébe vágnának. E szerényebb igényű kérdések közt elsőhelyen vetődik fel az ú. n. portálok, kirakatok, cégtáblák, hirdetések megrendszabályozása és illő, — a városkép érdekeit szemelőtt tartó mértékre való visszaszorítása. Ám ez az egyszerű célkitűzés is komoly megfontolást igényel. Más eljárást kell követni pl. a kereskedelmi életet megtestesítő, üzleti jellegű Baross úton és mást a Széchenyi vagy Erzsébet téren, a Karmeliták rendházán, vagy a Dunapart mentén. Míg az egyik helyen a mozgalmas, színes, lüktető életet érzékeltető utcakép a város élénken pezsgő munkásságáról tehet tanúságot, addig más helyen, ahol a hangos eszközök alkalmazása nem indokolt a rendetlenség, ízléstelenség, parvenü jelleg hatását keltheti. Egyizben már említettem, hogy a város a polgárság közös nagy lakásának tekinthető. Nos, ha kiterjesztjük ezt az értelmezést az egyes városrészek jellegére, akkor tovább szőve hasonlatunkat, azt kell mondanunk, hogy jelleg szerint is meg kell különböztetni az egyes helyiségeket. A háziasszony büszkén mutogathatja éléskamráját, melyben zsúfoltan állanak a befőttek, konzervek.