Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
SZEMLE - Könyvszemle
kutató munka eredménye, és ez meg is látszik az egész munkán és annak minden lapján. A szerzőnek valóban sikerült megmutatnia: „hogy még látszólag egyhangú s jórészt megművelt terület flórája is nyújthat egy s más érdekeset", ami a növényföldrajzi áttekintésből s a mellékelt térkép magyarázatából rögtön szembetűnik. A felsorolt, a megye területén előforduló 1347 faj közül körülbelül a felének, 620-nak bizonyos földrajzi vonatkozása van a megye különböző természetű vidékeihez, közöttük több, egészen ritka faj. A növényi'öldrajzi bevezetés után a mű legnagyobb része az említett fajok enumerációját tartalmazza. Itt a szakembernek rögtön feltűnik az elnevezésekben való gondosság, a bizonytalan nomenklatura mellőzése, az irodalmi adatok alapos, de kritikai felhasználása, főkép pedig az egyes fajoknak a területen való gyakoriságának s előfordulási módjának feltüntetésére szolgáló, fiorisztikai irodalmunkban új jelzés. Ezáltal plasztikusabb képet kapunk a terület flórájáról és jobban kidomborodik az egyes fajok fontossága a növényzet arculatában. A munka egyben Győr város nemes áldozatkészségéét is hirdeti, mert e mű megjelenését a város támogatása tette lehetővé. Ezt e munka meg is érdemelte, mert kevés vármegyénknek van ily alapos megyei ftóraműve. Mayer Szixttis. A KIRÁLYI MAGYAR EGYETEMI NYOMDA KÖNYVEI. VAJTHÔ LÁSZLÓ: HALHATATLAN MAGYAR IRODALOM. A magyar irodalom történetének a nagyközönséghez szóló kevés népszerű öszszefoglalása van. Ezek legtöbbje azonban csak azzal szolgálja az olvasót, hogy színesebb jelzőkkel mondja el a tudomány megállapításait. Az irodalom viszont annyira személyes ügye az olvasónak, az élményekből fakadó kapcsolatok annyira bensőségesek, hogy egy népszerű és valóban a nagyközönségnek írt irodalomtörténetnek módszerében is újat kell alkotnia, ha céljául a közvetlen megismertetés feladatát tűzi maga elé. Ügy érezzük, Vajthó László könyve elérte célját. Nem irodalomtörténetet ír. Az irodalmat ismerteti, a sokszázéves magyar irodalom halhatatlan alkotásait, nagy írói egyéniségeit. Mellőz minden adatot, mely kívülesik címében feltünteti feladatán, csak a halhatatlan irodalom alkotásait vizsgálja és magyarázza. Szellemes előadása, nagyszerű stílusa -vonzóvá teszi előadását, érdeklődéssel és nem lankadó figyelemmel olvassuk fejezeteit. A kötet azonban nemcsak összefoglalja a mai irodalom halhatatlan értékeit, de önálló tájékozódásra is segít. Függelékül a magyar versek ritmusát ismerteti, oly szemléletes és meggyőző módszerrel, hogy segítségével az olvasó elé egyszerre ismeretlen szépégek tárulnak. Kiegészíti még a nagyhivatású kötetett a „Mit olvassunk?" tanácsadó, mely a magyar irodalom történetének legjelesebb alkotásait szedi sorba. Az Emericana kezdeményezésére indította el az Egyetemi Nyomda a BALASSA BÁLINT KÖNYVTÁR, hamarosan megkedvelt sorozatát, amelyjiek keretében jelentek meg: SOMOGYI JÓZSEF: FAJISÁG ÉS MAGYAR NEMZET. Korunk egyik legnagyobb horderejű problémájának, fajkérdésnek magyar vonatkozásait vizsgálja a kitűnő tudós, legújabb könyvében. Igyekszik az egyes problémákat a ma divatos, népszerű, de sokszor egyoldalú természettudományi irányból átvezetni szellemtudományi területre. Foglalkozik a vérronkonság, a születésvédelem és a népi asszimiláció kérdésével, tisztázza az alapfogalmakat, rámutatván arra, hogy e fogalmák flcm valamilyen merev, változhatatlan adottságokat, hanem élő, fejlődő és így változásra képes emberi közösségeket jeleznek. Vizsgálja a népi és nemzeti fogalöm lelki tartalmát és jelentőségét, nemzeti létünk feladatát ^s szerepét. Keresi azokat az okokat és erőforrásokat, amelyek bennünket magyarokat egyesítenek és összetartanak, ami a magyarságot nagyobbá és egységesebbé teszi. Különös értéke a könyvnek, a tudós hozzáértő tárgyilagos hangja és tisztult, építő erejű szemlélete. — BERCZELI A,
