Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

SZEMLE - Könyvszemle

müvek énekkarának közös hv. Vezényelt Kiss Gy. — Dec. 11. A Collegium Musicum 16. előadása. Műsoron a klasszikusok. Közreműködtek: H. Szanyi /., Kiss Gy. (zongora), Pichlerné Sipos O., Hermann L. (hegedű), dr. Ámon Ferenc (mélyhegedű), Hámori Pál (gordonka). — Dec. 18. A Collegium •Musicum 17. előadása. Karácsonyi muzsika. Közreműködtek: a zeneiskolai növendékekkel kibővített GyÉZE kamara-zenekar, dr. vitéz Kováts Gombos Gézáné (ének), H. Szanyi I. (zongora). Vezényelt Hermann L. — Dec. 20, Az Emericana díszhv. Varga Lívia, Hámory Imre operaházi művészek énekeltek, Hermann L. zongorán kísért.— 2942. Jan. 20. Wanda Luzzato hegedű-estje (GyÉZE rendezés). — Jan. 24. Az Egyetértés Dalkör népdal-hv. Közreműködtek: Porrai Miklós (a népdalról beszélt és vezényelt), továbbá Szecsődi Irén és Csongor István operaénekesek. Zongorán kísért és vezényelt Csirszka K. — Jan. 27. A zeneiskola 189. növ. hv. — Jan. 30. A Collegium Musicum 18. előadása. Derű a muzsikában. Közreműködtek: a zeneisk. növendékekkel kiegészített GyÉZE kamara-zenekar, az egyleti és zeneiskolai kamara-együttes, H. Szanyi I. és Kiss Gy. (zongora) és dr. vitéz Kováts Gombos Gézáné (ének). , 3CimyaSze,niLt* BAY FERENC: Napoleon Magyarországon. Officina, Budapest. 194L A szűkebb hazájában már ismert szerző inkább érdekes olvasmány^ nak, mint tudós értekezésnek szánta figyelemre- és olvasásraérdemes művét. Ám mi mégis úgy kezeljük, mint élvezetes történettudományos könyvet. Talán külső alakja szerint nem az, de a lényeges tartalom azok között jelöl ki a számára helyet. Mert ha a száraz adatközlés sivár útjára nem is kívánkozik, és megelégszik a helyszíni tudósító szerényebb szerepével, mégis egy történelmi kiválóság magyarországi és győri szerepléséről fest képet naplószerű hűséggel, alapos, sokoldalú í'orrástanulmányozás és a fáradságos munkával kibányászott anyag lelkiismeretes megrostálása után. Az élénk elbeszélés hatásos színkezelése nem ártott a történelmi •igazságnak és nem kisebbítette sem a rajz valószerűségét, sem a szakemberek tudományos érdeklődését. Napoleon világuralmi törekvésének magyarországi fejezete és rövid győri tartózkodásának egyes mozzanatai «em ismeretlenek a historikusok előtt, de mégis találnak ebben a könyvben új adatot, az ismeretes szereplők történelmi arcképén eddig nem méltatott, jellegzetes vonásokat, és együtt birtokukba kerül a szükséges források lényeges tartalma. Bay Ferenc a győri ember szemüvegének gyűjtő lencséjével csoportosítja a feldolgozott kérdés mozzanatait és szereplőit. A Magyarországra igyekvő francia császár marad a középpont, aki az egykorú újsághírek, félhivatalos és hivatalos közlések sorainak segítségével közeledik Győr felé. A hírek nyomába érő valóság aggodalommalteli íiangulatot teremt a nagy sietséggel védhető állapotba helyezett várban, •mely a két császár összeütközésének katonai előkészületeit nem nézheti többé a részvétlenség nyugalmas páholyából. Az utolsó nemesi felkelés •katonai kudarca a.győri falak alatt rászabadítja a császár győztes katonáit