Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Tomaj Ferenc: Az 1941. évi népszámlálás előzetes eredményeinek győri adatai
A törvényhatósági jogú városok között a háromfolyó városát népességük számával Szeged, Debrecen, Kolozsvár, Szabadka, Nagyvárad, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Kassa, Üjvidék és Hódmezővásárhely előzik meg. Győrnél kisebb lélekszámú törvény•hatósági jogú városok viszont Szatmárnémeti, Székesfehérvár, Marosvásárhely, Sopron, Ungvár, Baja, Komárom és Zombor. A megyei városok közül mindössze négy város nagyobb lélekszámú Győrnél és pedig Pestszenterzsébet, ahol a lakosság száma 76.894, Újpest 76.072 lakossal, Kispest 65.139 lélekkel és Nyíregyháza, ahol a lakosság száma a hatvanezret sem éri el. pontosan 59.105. Helytelen volna azonban a városok igazi rangsorát pusztán számbeli adatok alapján s nem pedig összetételük, minőségük szerint meghatározni. „Nem fontos az, hogy hány lakost számlál valamely város; sokkalta fontosabb, hogy hány polgára önkormányzati életre érett, öntevékenységre képes, közösségi életre pedig kész lakója van; mennyi önálló existenciának a száma, mekkora lakosságának átlagos életszínvonala stb. Egyelőre azonban még a hivatalos statisztika is lélekszám szerint sorolja fel a városokat és ebben a felsorolásban a közvélemény egyben rangmegállapítást is lát. Még a művelt ember is a lélekszám után dönti el, hogy melyik a világ legnagyobb városa? S a legnagyobbat első helyre tévén, ebből könnyen áll elő az a tévedés, hogy ugyanaz a város a világ első városa is."6) Milyen más lenne a városok „rangsora" ha nem a népességnek száma volna az alapja, hnem pl. lakosságuk foglalkozás szerinti megoszlása, az írni és olvasnitudás, vagy az iskolai végzettség stb. Más lenne a rangsor akkor is, ha az összeállítás alapjául azt vennénk, hogy a város területén az úthálózatnak hány százaléka van aszfalttal burkolva, vagy kövezve; a lakóházak közül mennyi van teljesen ellátva közüzemekkel, milyen a város villany, gáz és csatornahálózata stb. Ebből a szempontból, vagyis ha az igazi városalkotó elemeket vennénk a rangsor megállapításának alapjául, Győrváros mennyivel jelentősebb helyet foglalna el a városok között. Ha a törvényhatósági jogú városok fejlődését vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az utóbbi harminc év alatt egy-két kivételtől eltekintve a törvényhatósági jogú városok jelentős mértékben fejlődtek, ami azt jelenti, hogy a városiasodás, különösen az utóbbi évtizedben nagy lépésekkel haladt előre. Még azok a városok is, amelyek a gazdasági válság miatt az 1920—1930 közötti évtizedben csak gyér szaporodást tudtak felmutatni vagy a számuk csökkent is, 1930 és 1940 között jelentős mértékben szaporodtak. e) Borbiró Ferenc: Szabadka-városmegye. (Közigazgatástudomány {V. évfolyam 7. szám.)
