Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez (Második közlemény) - P. Fehér Mátyás O. P.: Egy győri dominikánus a XVI. században.
Ä mai Újváros területén telepedtek meg ez iparosok, a magyarok és a regiment alattvaló németek is, mert ott találtak megfelelő agyagföldet és ott létesíthettek maguknak megfelelő munkatelepet is. A XVI. századon át céhbe nem voltak tömörülve; 1603-bau Rérték el a pozsonyi fazekasoknak 1569. kelt céhlevelét, melyet 1634-ben írt át és erősített meg számukra a győri káptalan mint földesúr. Belevette azonban a céhlevélbe a következő pontokat is: a) külön zászlót készíttessenek maguknak a fazekasmesterek, amely alatt egyházi körmeneteken megjelenjenek; b) a céhbe csak katolikusokt vehetnek fel; c) sem az idegen céh tagjai, sem a céhen kívül levő győriek, sem a kereskedéssel foglalkozó korcsmárosnék nem árulhatnak szombaton és más napokon semmiféle magyar edényt, — csak bécsi fazekakat; d) a vásár előző napján csak a helybeli céh tagjai rakodhatnak ki, — idegenek nem. A korcsmáros nőket, akik kereskedés céljából össze szokták venni a fazekakat, cserépedényeket, hogy vendégeiknek eladják: a földesúr eltiltja a kereskedéstől; e)- Szent Mihály napján a mesterek 2 font gyertyát ajánlanak fel a székesegyháznak. Ugyanezt a céhlevelet 1636-ban Draskovich György püspök, tnajd Püsky János, Széchenyi György, 1688-ban Kollonits Lipót püspök is megerősítették. 1692-ben a céh újból átirattá szabályait. A XVIII. század elején Győrsziget területén külön német céh alakult.300) A törökvilág letűnése után hatalmas lendületet vett Győrött ez iparág; a XVI11. században már messze vidéken híresek íoltak a győri kályharakómesterek, és kelendők voltak a fazekasipar többi termékei. 7. Kéményseprők. Csak a legtágabb értelemben véve sorozhatjuk a kéményseprőket az építőiparosok közé; amennyiben az ő szakmájuk határozza meg a kémény használhatóságát és így az építésnek az ő szabályaikhoz kell igazodnia. A XVI. és XVII. században eléggé fejlett építkezést találunk Győrött, amely bizonyára a kéményseprő iparág meghonosodását is magával hozta. Okmányainkban név szerint mégis csak a XVII. században találkozunk kéményseprővel. Az 1617. évi felekkönyv a háztulajdonosok között Jakab olasz kéményseprőt sorolja fel,301) 163-ben pedig Menyhárt Ágoston kéményseprő »») Gyuri káptalan hit, h. lvt.: Vili. felv. jkv. 63 1. — Győrvárost levéltár és Budapesti Egyetemi könyvtár: Céhlevelek. M1) Győrvárosi lvt.: 1617 évi telekkönyv.
