Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Győr város régészeti katasztere

edénytöredékeket. Az ugyanitt húzódó úttest alatt fekvő fel­iratos sírköveket már említettük. Ugyanezen házsorral párhuza­mosan a Duna felé fekszik a Bástya-utca. Innen szereztük a már említett Acrabanis-sírkövet és Tellus-reliefünket. Egyik sem feküdt eredeti helyén, de valószínűen a közelben találták, mielőtí küszöbként vagy fal alkotó részeként felhasználták őket. A Bástya-utcával párhuzamos irányú az Apáca-utca is_ A Káptalan-domb felől cső bejáratánál terül el a Zöldséges-piac Itt került elő az a kis bronzszobor, mely táncoló gyermeket ábrázol és fejtartásával legjobban emiékeztet bennünket a Káp­talan-dombon talált cserép gyermekmellszoborra. Az Apáca­utca és Vörösmarty-utca déli sarkánál álló házak egyikénét (Lehner, most Pohárnok-ház, 30. sz.) a kútból újabbkori vörös­réz bográcsot, nagy kalapácsot, négy vaskulcsot, vas buzogány­fejet, ágyúgolyót, melyre Rudolf király egy ezüstpénze volt rározsdásodva és egv töredékes ezüstlemezt szedtek ki. Az ezüst­lemez feliratából jól olvasható volt: IOHAN SCHWARTZ neve. Az ugyanebben az utcában fekvő gőzfürdő (28. sz.) építésénél egy cserép kályhafiókot találtak. A feltámadás képe látható rajta. A II. Rákóczi Ferenc-utca a Széchenyi térről indul az előbbi, két utcával párhuzamosan. Azelőtt Városház-utca volt a neve. Az utca vonalán sok római régiség került napfényre. Mindjárt' az elején, jobbkézről, van a 2. sz. ház, a régi Mányoky-ház, mely­nek sarkánál találták a római miUiariumot. A vele szemben levfr régi városház szomszédja a Schreiber-ház (3. sz.), ahol 1871-ben nagylyukú kőbuzogányfélét ástak ki. Töredékes volta miatt ne­héz rendeltetését meghatározni. Még leginkább verekedő-gyűrtt­nek volna tartható. Ugyanezen a soron, a magyar ispotállyal szemben, a Prettenhoffer-ház (7. sz.) udvarán római mécses ke­rült napvilágra, a Sebő-ház telkén (9. sz.) pedig Septimius Seve­rus pénze. Az átellenes soron, a 24. számú ház telkén 1861-beit homokkövekből készült kriptasírt tártak fel. Gyönyörű bacchi> kus korsó és apróbb, jelentéktelenebb tárgyak mellett Constats finus Max. és Constantinus II. császárok pénzei voltak a csont­váz mellékletei. A sír a nevezett ház udvarának abban a szögle­tében feküdt, melyet a Harangöntő-utcába vezető szűk köz ma­gával a párhuzamos kis közzel alkot. A mélység kb. 3 méter volt. Még odább, a Rákóczi-utca 32-34. számú, ú. n. Stádel-háza előtt, az úttest alatt római sírok voltak. Vele szemben, a régi Ni­esinger-ház (39—43. sz.) építésekor találták a CIL. III. 11083. sz. feliratos kövét és egy másiknak felirat nélkül való töredékét. Ugyaninnen ismeretesek még párkányos téglasír edényei, szép terra sigillata töredékek, mécses, továbbá I., III-IV. századi rómaí és XII. századi magyar pénzek. Itt azonban megszűnnek a régé­szeti leletek, mert az utca eléri a régi várárok vonalát ezen a ponton. Maga az utca azonban, mielőtt eddig érne, még más. közelebbről meg nem jelölt pontjain, más 7 római sírt bontott..

Next

/
Oldalképek
Tartalom