Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Győr város régészeti katasztere

mint egy másik, a megyeház előtti úttest alatt fekvő ház falai freskódíszesek. De térjünk vissza a karmeliták előtti térre. Itt a házalapokon kívül római sírokat is találtak. Üjabbkori, talán IX. századi emlék innen egy vaslándzsa, melynek köpüjén kétoldalt lemezek nyúlnak ki. Feljutva a Káptalan-dombra, érdemes megemlíteni, hogy a püspöki palota Szent István kápolnájának restaurálása, kor, 1872-ben, a kápolnához tartozó mellékhelyiséget találtak. Ebben vörös márványlapokkal födött csatorna volt. Az egykorú híradás arról értesít, hogy egy márványlapot megvizsgáltak és rajta szurokba ágyazva fehér-fekete kockaköves mozaikképet láttak. A márványlap felületének nagyobb részét szőlőtő képe töltötte ki; tövében szőlőfürt és levelek. Egy férfialak késsel; készül a fürt lemetszésére. A kőlap alsó széle csorba és itt csak egy fej látszott. Arról nem szól a híradás, hogy a többi lapot megvizsgálták-e. Árpád-kori alkotásra gondoltak az egykorúak. A székesegyház falában három római kő látható. Egyik *a híres Victoria-oltár, a másik a Collegium íuventutis votiv-köve, a harmadik egy sírkő felső mezejének nőalakos reliefje. Ezek minden valószínűség szerint a templom építésekor a helyszínen kerültek ki a földből. A székesegyház déli okialán levő téren, 1904-ben két, homokkőből épült, kb. 1 méter vastag falat találtak 3.70—4.00 méter mélységben. A falak egymástól való távolsága 15.5 méter. Közöttük és tövükben sok párkányos téglatöredék, római bronztárgyak és egy kis fehér márvány Silenusrelief akadt. A templomnak ugyanezen az oldalán, a templom falába illesztet katonai emléktábla alatt, pillérköteg maradványai látszanak ki a földből. Vagy két pillér maradványai ezek, vagy valamilyen kapunyílás keretei. Alapjuk mélyen a föld alá nyúlik. A tér felől leásassál meg lehetne állapítani igazi szerepüket, mert más oldalról való megközelítésük nehéz, minthogy a templom fala rájuk van építve. Lehet, hogy a középkori templom maradványai állnak itt előttünk; de ha a földben húzódó falakkal is van kapcsolatuk, akkor a római falak és a középkori falak közt is volt építészet-szerkezeti összefüggés. Ennek a térnek déli oldalán fekszik a káptalani major; udvarán épült a törökök kiverése után hamarosan egy nagy katonai épület, » melyet csak a mult században bontottak le. Alapjai alól egy kb' életnagyságú gyermekszobor került elő 1926-ban, 3,5 m mélységből. A szobor csak mellszobor, anyaga finoman iszapolt, jól égetett cserép. Két karja hiányzik, feje tetején kerek, csöves nyilas van, kb egy virágcserép méretében. A haj kezelése és a ruha ráncvetése mesteri kezelésre vallanak. Nagyon bájos az arc is. Felülete finoman gipsszel van átvonva, ezt kék (most zöldess fakó) festékkel festették át. A szobor ilyetén kidolgozása a római időkben szokásos volt. Egyébként barokkos jellegű a kis szobor. Fejtartása és elképzelhető kéztartása pontosan egyezik annak a kis bronzszobornak a tartásával, melyet a Káptalan-domb északi