Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

ADATTÁR - Énekek Gyűjteménye. Közli: Jenei Ferenc

Bús Sóhajtások. l. Már el-mult több esztendeje A' miólta szeretlek; De bár annyi Sok ideje óh jaj nem reménihetek. 8. Melly sok órát el-töltöttem Véled, óh boldog idő! Ügy szerettelek én Téged Mint leg hívebb szerető. 2. Ha más karja, hogy takarja Szűz testedet kegyesen! Mert a szívem ki nem álja Ezt az időt Istenem. Bizonyságom a fényes Hold Hogy érted élek még most is Van két csillag nem csak a Hold Bizonyságim azok is. Mert nyögések tárt szívemet, Meg-rontják az éltemet, Hogy a kínom az ő mívek Még sem szánnak engemet. 10. Hát csak a' pénz elenzője Örök Esküvésünknek? Hát csak az eggy cselekvője Egybe nem kelésünknek. 11. Most búsultam, szomorkodtam, Bőven hultak könnyeim, De bezzeg el-mosolodtam Jádzván véled képzésim. Hát csak azért teremtettem: Hogy Te érted szenvedjek! Szerelem rabjává lettem óh miért születtettem? De ki-tudná ki-beszélni? Hogy érted mit szenvedtem, Még sem lehet reménleni Illy szegény rab mért lettem. 12. Vagyon még-is reménségem. Ha meg nem csalattatnék, Hogy a szíved mégis értem: Mint az enyim érted ég. Melly nagy kín az, egy városban Véled élni, s nem lenni, Régi csendes társaságban Téged vélni, s nem lelni. 13. Élj tehát csak csendes szívvel Még-meg-nem szólíttatól, Majd az Ámor maga jön-el És így boldogíttatol. Tsak az tudja, ki szerzetté Igaz szeretet-tüzét Hogy egy iffjú mint érezhet Hiszen el zárják szívét. 14. Megvetem én a' Világnak Érted minden, vígságit, Kerülöm a' társaságnak Sokszori mulatságit.