Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója

szülővárosa igaz és bőkezű fiának mutatta magát. Az istentisz­telet fényének emelésére 25.000 forintos alapítványával 12 növendékre papnevelőintézetet alapított, a mindennapi haszná­latra ornátusokat adományozott, ezüst keresztet csináltatott, továbbá 4 pásztorbotot is juttatott, hogy ,,a régi szertartáskönyv előírása szerint püspöki miséjén 4 vecsernyepalástba öltözött kanonokja azzal menjen előtte". Elődjéhez méltó bőkezűséget tanúsított Sennyei István püspök, ki egyik ékességet a másik után adva kimutatta szeretetét temploma iránt. Még Telekesy idejében is a legnagyobb értéke volt a ruhatárnak az a skó­fiummal kivarrott, művészi és drága teljes főpapi ornátus, melyet hasonló kidolgozású oltárterítővel (antipendium) és mennyezettel együtt adományozott, ö vette Augsburgban azt a kellemeshangú orgonát, amely 1688-ban még mindig kísérte a templomi énekeket. Tőle került a székesegyház birtokába egy ezüst dombormű, mely az angyali üdvözletet ábrázolja, valamint Szent Simon apostol és Szent Lőrinc vértanú karereklyéje érde­kes ezüsttartóban, melyet két egymást fogó kéz módjára alakí­tott mestere. Az ifjabbik Draskovich Györgyről is dicsérettel emlékezik meg, bár kifelejti, hogy ő építtette át a székesegy­házat Rana olasz építésszel, megemlíti, hogy értékes, 19 márka súlyú ezüst öröklámpát adott a főoltár elé, harangot önttetett, továbbá ezüst füstölőt, két ezüstkosarú üveg misekancsót aján­dékozott. Pisky Jánost azzal menti, hogy meghalt, mielőtt bő-~ kezűségét kimutathatta volna, így csak súlyos arany pecsét­gyűrűje őrzi emlékét. Széchenyi Györgyről röviden ismétli, amit már eddig hosszabban leírt. Ezzel be is fejezi a püspökök jö­tevéseinek sorozatát. A főpásztorok példáját követték kanonokjaik is templomi szerek, ruhák, pásztorbotok, gyűrűk, keresztek ajándékozásával, készpénz hagyományaikkal, nagyobb misealapítványok létesíté­sével. A névsort Draskovich Mátyás nagyprépost kezdi meg, aki a Sopronba bujdosott káptalan élén állott és a legnehezebb idők­ben (1603.) sem feledkezett meg a győri székesegyházról. Ráhagyta összes borát és 50 forintot. Követői: Fülei Tamás éneklőkanonok (ezüst pásztorbot, 44 lat súlyú ezüst kereszt, egy pár misekancsó, a ma is meglevő nagy harang). Ivánczy János knini püspök, nagyprépost (300 frt., infula, vecsernye­palást, ezüst ostyatartó doboz, 2 miseköny, egyik a Napraghy­féle). Győri (Kolompár) István olvasókanonok (150 frt.). Wra­chevich Farkas éneklőkanonok (200 frt). Káldy Mihály nagy­prépost (püspöki gyűrű, egy értékes kereszt, 2 miseruha). Bolgár Gergely kanonok (3 frt.). Nyéki Vörös Mátyás (miseruha, dat­matika, miseing, kehely, misekönyv, misekancsók tálcával). Szalay János szentadalberti prépost (600 arany vagyis 1800 frtM egy vörösszínű teljes ornátus, egy oltárantipendium, továbbá prépostutódai részére káptalandombi házát). Philipasicz Péter pápai főesperes (50 frt., kehely tányérral). Posgay János éneklő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom