Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója
1688. december 31-ig tartó kor kanonokjait keresse össze. Forrásúi a káptalani számadó könyveket, a végrendeleteket és a még olvasható régi káptalani aktákat használta. Célja az volt, hogy az írások avulása és esetleges megsemmisülése ellenére Is megmentse nevüket, fenntartsa emlékezetüket. 1480-ból is említ két nevet, de rendszeresen csak 1496-tól kezdi felsorolásukat^ Ebben az évben Bakács Ferenc püspöksége idején, Gergely nagypréposton kívül 31 valóságos kanonok végzi az isteni szolgálatot a nemrég megújított és nagyobbított, gótikus székesegyházban* csak a komáromi főesperes és egy egyszerű kanonoki hely volt üres. A neveket nem soroljuk fel, mert azok Bedy Vince könyvéből ismeretesek,129 ) de megjegyezzük, hogy még a mohácsi csata után, 1528-ban is 32 személy osztozkodott a káptalani jövödelemből a két káplánnal együtt. Talán a nagy létszám megértésére említi meg, hogy ekkor még hat temploma volt a kislakosságú Győrnek.130 ) A kanonokok száma azonban a jövödelemmel együtt lassan fogyni kezd. 1536-ban már 24, 1540-ben 20' tagot számlál a „divisor", 1547-ben meg Várdai Balázs nagyprépost vezetésével mindössze 16 személy alkotja a testületet. 1550—1598-ig nem említ nevet az egy Makó Pálén kívül. Miután az 1598. évi neveket felsorolja, megemlíti, hogy 1496—1598-ig csak 102 nevet sikerült találnia. Győr török kézbe jutásakor, — írja — nemcsak a feljegyzések, hanem igen szükséges okiratok is elvesztek. A város szerencsés .visszafoglalása után az első gazdakanonok (dékán), Altabak János, ,,ki visszatérve Sopronból az úton törököt fogott és imádkozva lépett Győr város területére4 ', nem nevük, hanem csak méltóságuk és hivataluk szerint említi társait. Azért Telekesy is úgy jár el, hogy 1602-től kezdve 1630-ig csak az új kanonokok nevét örökíti meg. 1632-től kezdve felsorol minden személyt 1688 december 31-ig. Megállapítja, hogy összesen 264 kanonok nevét találta meg. Munkáját kiegészítette egyik 18. századi utóda, majd az újabbak bejegyezésével folytatni is kezdte. Feljegyezte beiktatásuk és haláluk napját egészen 1741-ig, ettől kezdve 1829-ig más kéz végezte el ezt a pontosságra törekvő munkát, 1834-től már csak a neveket jegyezte be egy névtelen. Kokas József neve az utolsó. Telekesy és a névtelen folytatók művét Szely Lajos kiaknázta Győregyházmegye 1877. évi Schematizmusában közölt tanulmányában.131) Iï9) V. ö. Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. — „Győregyházmegye múltjából" c. sorozat III. szám. Győr, 1938. 301—452. 1. 18°) A templomok közül a XVI. század végét csak a székesegyház; érte meg. Az is csonkán, toronytalanul, lerongyolódva, más célra használva. A többi elpusztult győri templom köveiből épült a Duna mellett az ú. n. szentdombi bástya. Telekesy idejében már megvolt a székesegyházon kívül a ferencesek és a jezsuiták temploma, a Magyar Ispita és a karmeliták kápolnája, az újvárosi első templom (Zichy István gróf alapítása). 1M) Szely Lajos művének címe: Syllabus canonicorum Cathedralis Ecclesiae Jauriensis. Megjelent a győregyházmegyei Schematizmusban,
