Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója

Mihály váci püspök, nagyprépost lemondása után püspöki helynökké nevezte ki Telekesyt, aki 1695-ben azzal is öregbítette érdemeit, hogy a vezetésére bízott Magyar Ispitában Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát építtetett. A nagy egyházmegye irányítása békés és rendezett viszonyok között is sok munkával járt, Telekesy idejében hatványozott feladatok vártak a püspöki helynökre. Az uralkodó hercegi családból származó püspök csak ritka vendég volt székvárosában. Távolléte nagyon megszaporította helynökének dolgát. Az 1687-iki országgyűlés, meg Thököly leverése után az újra erőre kapott katolikus restauráció vezetése egész embert kívánt, aki okosan és bátran hozzálát az egyházmegyei katolikus élet föllendítéséhez. Telekesy egyházlátogatásokat végeztetett s a mutatkozó bajok orvoslásával vesződött. A csanádi püspök győri buzgólkodása idején bizonyára nem egyszer gondolt arra, hogy rá a saját egyházmegyéjében is volna dolga. A felszabadító hadjáratban egyházmegyéjének területe részben megközelíthető lett. A háborús viszonyok azonban aligha biztosítottak volna az odatelepedő püspöknek elegendő anyagi alapot és mozgási szabadságot. Érzékeny lelkiismeretét megnyugtathatta azzal, hogy a Szentszék megengedte neki a győri kanonokság megtartását és az ittlakást.33

)

Elpusztult egyházmegyéje területén személyesen nem is jelent meg, de 1692 június 30-án Sera György szegedi ferences házfőnököt, 1694 március 15-én pedig annak utódát, Somodi Bernardint kinevezte helynökévé a török kézen maradt terület katolikus híveinek irányítására.34)

A felszabadult részre meg főesperest és lelkipásztorokat is küldött.35

)

Bár még 1694-ben is csak „választott" püspöknek mondja magát, felszentelése később mégis megtörténhetett, mert Keresztély Ágost herceg esztergomi érsekkel folytatott alázatos vitájában megemlíti, hogy Győrött nemcsak helynöke, hanem valóságos suffraganeusa is volt.36

)

1699 június 4-én összeköttetése a csanádi egyházmegyével végleg megszakadt: I. Lipót király ezen a napon a nemrég elhunyt Fenessy György egri püspök utódává nevezte ki 66 éves korában.37

) Az új egri püspök most már búcsút mondott Győrnek, hogy 12 vármegyére terjedő egyházmegyéjének kormányzását átvegye és a megszokott Dunántúlról áttelepedjék erre a — saját szavai szerint — „tündéres földre".88

) Püspöki székvárosa

csak 1687-ben szabadult meg a török igától. Egyházmegyéje földjén Bocskay felkelésétől kezdve a hegyaljai jobbágyzendülésig(1697.) soha igaz béke és nyugalom nem volt. Nem kereste ezt a méltó-33)

L. Juhász i. m. Pray „Specimen"-jére hivatkozva mondja 125. 1. M)

U.-o. 125. 1. 35)

U.-o. 124. 1. **) L. Leskó i. művében levelét Belesy Mátyás jezsuitaatyához (Szarvas-37)

Országos Levéltár: Liber Collat. ecclesiasticarum. III. 278. kő, 1710. ápr. 20.). S8)

L. u.-ott 526. 1.