Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez (Első közlemény)

CJLdxdJeJk&k történetéhez. a qifiifi ipar (She UëzLemény.) c?rta : f (Bedy. ^Oitiee. A Győri Szemle nagynevű alapítója kézirati hagyatékában található egy többszázoldalas tanulmány, Győr város XVI. éf XVII. századi történetéről. A tanulmány a Győri Székeskáptalan történetének középső része, a Székeskáptalan székvárosának történetét ismerteti a XVI. és XVII. században. Nagy terjedelme miatt nem jelent meg, amikor a Székeskáptalan története a nyomdába került. A Győri Szemle kötelességének ismeri, hogy alapítója szellemi hagyatéka ez értékes részének megjelenését, ha részletekben is, de elősegítse. Most a mű IX. fejezetét, amely önálló egész, a kézirat felett rendelkező Győri Püspöki Papnevelő Intézet Igazgatósága engedelmével, közöljük. A XVI. század elejétől fogva a győri vár katonailag igen erősen kiépült. Az előbbi században a nyugat felől beütő németek és csehek ellen védte'Győr az országot, a XVI. századtól kezdve a keletfelől nyugatra özönlő törökök ellen kellett erős védelmet szolgáltatnia. Ez oknál fogva erős várőrség szállta meg a várat, mely lovas, gyalogos (lándzsás), pattuntyús (tüzér) és naszádos katonaságból állott. Igen természetes dolog, hogy e katonaság magával hozta, ha már nem találta volna itt, mindazokat az iparűző mesterembereket, akikre katonai-hadi felszerelésének előállításánál, vagy legalább is sürgős javításánál, ruházatának készítésénél, élelmezésénél, hadi szereinek és élelmének szállításánál, a vár építésénél és javításánál szüksége volt. Máskor sem, de különösen a háborús világban nem mehetett idegen városba oly dolgokért, amikre rögtön is, állandóan is szüksége volt. Épen e háborús világban a polgári lakosság sem hagyakozhatott házi, ruházati, gazdasági szükségleteinek megszerzésében az idegenből jövő kereskedőkre, hanem megkívánta az állandó iparosokat, akik közös szükségletét alkotó minden dolgot itthon állítottak elő és így minden időben szolgálatára lehettek a polgárságnak. A körülmények hatása alatt tényleg erős lendületet vett az ipar fejlődése. A lassan beszivárgó olasz és német iparosok sok iparágat meghonosítottak, vagy legalább is tökéletesítettek és a magyar polgársággal megkedveltettek.