Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Gálos Rezső: Rájnis József. 1741—1941

nak igazat s a városban a köszöntésekre némelyek az öklüket emelték, vagy a pálcájukkal kezdtek fenyegetődzni, helyenként csaknem zendülés támadt, amiért is a városi tanács a füzetke példányait összeszedette s elkobozta. — Vájjon van-e ma valakinek ebből a címében Caraffát, az eperjesi hóhér-tábornok nevét is emlegető füzetkéből egy darabja?! Hát így tudott ez a derültlelkű ember haragudni! De ha ez csak mókaszámba ment; annál komolyabban, lelkéből haragudott odaát Komáromban működött rendtársára, Baróti Szabó Dávidra, a székely atyafira. Mert volt Rájnisnak egy nagy kevélysége, dédelgetett büszkesége. Még mint gyermekifjú, Leobenben, németek között ráébredt, hogy magyarul is lehet éppen olyan jólgördülő hexametereket írni, amilyeneket a görögök tudtak s 1760-ban már próbálgatta ezt. Nem tudta, hogy ugyanekkor a szintén jezsuita Molnár János, a későbbi szepesi kanonok — csécsényi fi — már kinyomtatta Régi jeles épületekről írt szép könyvét s abban már könnyedén lejtő hexameterek is vannak, s még kevésbbé sejtette, hogy Sylvester János már kétszáz évvel előtte is bölcs tudója volt ennek a tudománynak. Baróti Szabó Dávid azonban megcselekedte vele (sőt ellene), hogy 1777-b'én előtte adta ki Üj mértékre vett külömb-külömb verseit s evvel annál bántóbban előzte meg őt, mert Rájnis — hírét vévén, hogy Szabó Dávid is tud már így verselni — megüzente neki, hogy adják ki együtt a verseiket. Rájnis még simítgatta a próbálkozásait, mikor Szabó Dávid könyve megjelent. Ezt haláláig sem bocsátotta meg neki, Sisakos, paizsos, kardos mentőírással védelmezte a maga elsőségét s öregkorában is mérges írásokkal támadta Bacsányi Jánost, mert az Kassán Szabó mellé állt. Hanem mikor meghallotta, hogy e „Kancellista öcsémet" — akit pedig írásában alaposan kioktatott — napóleoni ügyekben elfogták, a szenvedő embert már nem akarta bántani, nem nyomatta ki írását. Jó ember volt. . Ezt máskor is bebizonyította. Niczky Kristóf gróf — utóbb II. Józsefnek egyik bizalmasa és hű szolgája — a helytartótanács elnöke, elébb győri főigazgató volt. Mária Terézia előtt gyanús volt a viselkedése (Jókai a Rab Rábyban sok igazat szolgáltat a nálunk sokat szidott nagyúrnak) és Rájnistól kért véleményt. Rájnis tökéletesen megnyugtatta az uralkodónőt és nem szegte pályáját a később nagyravergődött államférfiúnak, akirőt a szomszédban pedig Révai Miklós csunyamód gyalázó verseket írt. Haragudott Rájnis, mert a kevélységét bántották s mert a kényelmét zavarták, de különben kedves ember volt, akit szívesen kerestek föl Győrré került más írók is. Kis János ott találta nála Kulcsár Istvánt, a következő évtizedek irodalmi életének egyik mozgató erejét, utóbb minden Pestre keveredő vidékj költő vendéglátó házigazdáját. Kazinczy 1789-ben meglátogatta őt és Révait, Győrött. A két győri pap elkísérte Kazinczyt szoba-