Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

SZEMLE - Könyvszemle

Wekerle-féle, 1931-es Vásáry István-féle), továbbá az 1927 :V. és az 1929: XXX. t.-c.-nek a városokat is érintő reformjait. A városrendezésről és építésügyről szóló 1937 : VI. t.-c. megemlítése után a városi igazgatás reformjának elméleti előkészítését szolgáló tudományos munkálatok feletti szemlével zárja könyvét a szerző. A szöveghez fűzött jegyzetek Ciszmadia Andor nagy szakirodalmi tájékozottságát és az eredeti források fáradságot nem ismerő felkutatását bizonyítják. A könyvben foglalt gazdag anyag — amelyet a fejezeteken belül alcímek alkalmazásával még áttekinthetőbbé lehetett volna tenni — konkrét javaslatok készítése nélkül is hasznosan járul hozzá a városi közigazgatás korszerűsítéséhez, amelyre a most dúló háború után ép úgy szükség lesz, mint ahogy pl. a napóleoni hadjáratok befejeztével a „deputatio publico-politica1''

javaslatainak az életbe való átvitele kívánatos és sürgős lett volna. A közigazgatás gyökeres reformjára a remélhetőleg bekövetkező nyugodtabb idők által nyújtott alkalmat ezúttal nem lesz szabad elmulasztanunk. Martony! János. TŰZ TAMÁS: Tiszta arannyal. Versek. Vigília. KERECSENDI KIS MARTON: Vándorévek. Versek. Pannónia Nyomdavállalat kiadása, Székesfehérvár, 1941. Véletlen, hogy ez a két kis verseskötet egyidőben került a kezembe. Jogos-e tehát, hogy egyszerre irok róluk? Hiszen a két új költő valószínűen nem is ismeri egymást. És mégis van köztük valami sajátságos lelki rokonság. Tűz Tamás fiatal pap, Kerecsendi Kis Márton tanító. Hivatásuk nem azonos, mégis közeláll egymáshoz: a lélek területére utal, lélekalakításra késztet, felelősségvállalást jelent magasabbrendű értékek hordozásával és továbbadásával szemben. Hitet, életigenlést, a lét nagy és titkos ajándékának készséges elfogadását. Mindkét költő ezzel a magatartással nézi és vizsgálja önmagát és a világot. Tiszta szemmel, töretlen lélekkel. Ez a magatartás azonban, bármilyen rokonszenves is, magában véve még nem tesz valakit költővé. Csak segíti az alkotóerejének tudatára ébredt egyéniségét abban, hogy maradandó értékűnek érzett élményeit a lélek harmóniájának megfelelő összhangos rendben, formai egységben rögzítse állandóvá. Mindkét új költőnk birtokában van ennek a művészi képességnek: Született poéták. Tűz Tamás lírájában kellemes meglepetés az a biztos formaérzék, amely látszólagos ösztönössége ellenére mély és bensőséges irodalmi kultúrára is utal. Irodalmunk immár évszázadok óta a líra terén hivatkozhatik a legszebb teljesítményekre, ebben lettünk egyenrangúak a vezető európai kúltúrnemzetekkel, itt jutottunk az elmúlt félszázad alatt is legmagasabbra. Tűz Tamásnak dicséretére válik, hogy érzi e nagy magyar lírai kultúra kötelező erejét és már elindulásakor komoly formai felkészültséggel, fegyelemmel és műgonddal lép ki a világ elé. Ez biztató feltétele további fejlődésének. Ugyancsak rokonszenves vonása, hogy költészetéből hiányzik minden divatos alkalmiság, korszerűsködés, hangos politikai vagy szociális programmok rabszolgai versbeszedése a minden áron feltűnni vágyás kedvéért.