Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Salamon Henrik: Petrich András művészi hagyatéka és egy eddig lappangó képe

tói, ifjabb Toldy László egyetemi magántanár barátomtól. Keretjének hátára egy cédula ragasztva, melyen kalligrafikus írással — Petrich kezeírásával — ez áll: „Sümeg Vára' Omladéka Kisfaludy Sándor kertjéből nézve." A 15X10.5 cm nagyságú képet látta Hoffmann Edit, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, Vayer Lajos, a Nemzeti Múzeum Magyar Történelmi Képcsarnoka metszetgyüjteményének őre és Schoen Arnold, a Peíric/2-képek legbuzgóbb kutatója, kinek véleménye szerint minden kétséget kizáróan „kézzel színezett eredeti tollrájz".2)

Petrichet jellemző műgonddal és hajszálnyi topografikus hűséggel ábrázolja Kisfaludy Sándornak — anyjától Sándorffy AnnátóX örökölt — házát és kertjét a sümegi várhegy alatt. A háttérben jól látható a gyönyörű barokk püspöki palota és a franciskánusoknak Maulbertsch Antal menyezetfreskóival és oltárképével díszített temploma. A kertben sétálnak a ház gazdái: a pipáló Kisfaludy Sándor és a kasos kalapú Szegedy Róza.3

) A kép keletkezési idejéről nincs biztos adatunk, talán 1824-ben vagy 1827-ben rajzolta Petrich, amikor, egészen bizonyos, hogy Sümegen járt Kisfaludy Sándor látogatására, de lehet, hogy már jóval előbb. Toldy Ferenc összegyűjtött levelezése még nem látott napvilágot, ezért az sem állapítható meg, hogyan és mikor került a kép az ő birtokába. PETRICH ANDRÁS JELENTŐSÉGE. Petrichnek a mult század első négy évtizedére eső művészi teljesítményét és ennek nemzeti jelentőségét a magyar műtörténelem a művésznek 1842-ben bekövetkezett halála után úgyszólván teljesen elhanyagolta. Talán az alkotó művészi szerénysége is hozzájárult ehhez és leginkább bizonyára az, hogy életműve legnagyobb részében elkallódott. A buda-vizivárosi temetőben nemcsak sírhalmát nőtte be a fű és verte föl a gyep, hanem művészi alkotásaira és azok megbecsülésére is porleplet vetett -a feledés. Schoen Arnold neves műtörténészünké az érdem, hogy ezt a vastag porréteget eltakarította és 1922-ben megjelent Petrichtanulmányában az életrajzi adatok gondos összegyűjtésével, részben helyesbítésével és fennmaradt műveinek értékelésével, kijelölte megillető helyét a magyar művészetben és ezzel kegye-2)

Hálásan köszönöm mindhármunknak szívesen adott értékes felvilágosításaikat és becses útmutatásaikat. 3)

„... Sümegre ment lakni, abba a házba, ahol született, a rózsabokros kiskertben álló nemesi kúriába, melynek sötét folyosói, bolthajtásos szobái még ma is úgy vannak, mint ezelőtt száz évvel. Itt élt 1805-től haláláig (t. i. K. S.), csak a szüreteket töltötte badacsonyi szőlőjében." (Császár Elemér Kisfaludy Sándor. Budapest, Franklin 1910.) — Gálos Rezső levele szerint: „jelenleg kis dombocska van a kapu mellett. Darnayt megkérdeztem, hogy vájjon a kapu mellett lévő kis dombocskán üldögélt-e már a költő feleségével?'- Nem ülhetett,

mert Petrich képén ez a dombocska nem látható. Később hányták fel.