Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Győr a magyar humanizmus korában
már magasabb igényekkel lépett fel. Ezek számára, igényeinek kielégítésére születik meg magyarnyelvű kódex irodalmunk. 10 ) A győri polgár gyermeke a betűvetés és olvasás tudományát a székesegyházi iskolában szerezte meg. A székeskáptalan által fenntartott és irányított iskolában együtt tanult az egyházmegye jövendő papjaival. Az irodalmi műveltség elemeinek birtokában hagyta el a káptalani iskolát és a szellemi műveltséghez megszerezve a mesterségbeli tudást, a céh-szabályok szerint idegen vidékeket, más városokat, országokat bejárva, állott be a város munkás polgárai közé. Amikor hazatért ügyesbajos dolgaival szívesen fordult az egyháziakhoz tanácsért, de valószínűleg a radkersburgi békében bekövetkezett fordulat hatása alatt, nem földesurához a káptalanhoz, hanem a városban élő kolduló szerzetesekhez: a ferencesekhez és dominikánusokhoz. Tudjuk azt, hogy a Káptalan-Győr területén megtelepedett ferenceseket közvetlen és mély kapcsolat fűzte a város polgáraihoz. Nem csupán a maguk templomában keresik a velük való érintkezést, hanem rendszeresen közreműködnek a Szent István plébánia lelkipásztori munkájában is. A polgárok gazdag adományokkal halmozzák el őket. 11 ) Közvetlen kapcsolatuk bizonyítására érdekes adatokat őrzött meg a soproni városi levéltár. Szlavóniai Gergely, a győri ferences őrség őre és Szegedi Lukács gvárdián 1508. július 25-én vette át a soproni városi tanács ajándékát, 25 forintot. Elismervényüket nem egyháziakkal, hanem a győri tanács két tagjával, Szűcs Péter bíróval és Imre diákkal hitelesítették. 12 ) Hasonlóan közvetlen, meleg kapcsolatuk volt a polgárokkal Szent Domonkos fiainak is. Már az Anjou-korból van adatunk arra, hogy írásbeli megörökítést kívánó ügyeikkel szívesen keresték fel őket. 13 ) Tudjuk azt is, hogy az 1523-ban a céhbe tömörült győri szűcs-, szabó- és posztómetsző legények a domonkostemplom Szent Lőrinc oltárát választották oltárokul és kötelezték magukat bizonyos számú csendes és énekes misék mondatására. Bátran feltehetjük azt, hogy a győri céhek közül többnek is volt hasonló kapcsolata a domonkosok templomával, hiszen a céhek életében fontos szerepe volt az egyházi szertartásoknak. 14 ) Végül nem szabad megfeledkeznünk a győri polgár és Pannonhalma kapcsolatáról sem. A földesurukká lett Székeskáptalanhoz nem voltak bizalommal és ezért hiteleshelyi meg10 ) Thienemann Tivadar: Városi élet a magyar középkorban. Minerva 1922. A1 ) Bedy Vince kézirata 180 1. 12 ) Dr. v. Házy Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész. 6 köt. 242 1. 1S ) Anjou-kori Okmánytár. VII. köt. 151 1. ") Bedy Vince: A 16. és 17. századi győri kalendás egyesületek. Győri Szle. 1930.
