Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Schleich Lajos: Győr és Moson vármegye mozgalma a magyar nyelv érdekében
iskolákban, melyekben eddig az iskolai hatóságok szorgalmazására a német nyelvet tanították. 1 ) 1790 április 20-án elrendelte a helytartótanács, 2 ) hogy azokat az igazgatókat és tanítókat, akiket a német nyelv nem tudása miatt elbocsátottak, vissza kell tartani (4. pont). Az alsóbb iskolákban, ahol az iskolába járó ifjúság nagyobb része érti a magyar nyelvet, a tanításra a magyar nyelvet használják. (6. pont.) A nemzeti iskolákban senkit ne gátoljanak a hazai nyelvben. A magyar nyelv tanítására különös gondot fordítsanak. (7. pont.) Az iskolát látogató növendékre a német nyelvet semmi szín alatt ne erőszakolják, őfelsége mégis úgy gondolja, hogy az ország jövendő haszna érdekében szükség van a német nyelvre. A tanítást azonban csak a városok vagy nagyobb községek nemzeti iskoláiban kell szorgalmazni. (8. pont.) Az oly nagy lendülettel megindult kezdet azonban nemsokára megtorpant. Az országgyűlésnek is meg a helytartótanácsnak is az iskolák magyar nyelvűsége érdekében alkotott, illetve kiadott rendelkezései a közvéleménynek az előző rendszerrel szemben táplált ellenszenve hatása alatt születtek meg. A közvélemény a hatalmas fellobbanásban felemésztette önmagát. Az országgyűlés felvetette a sok eszmét. Kidolgozásukat azonban a következő országgyűlésre hagyta. A francia forradalom s a forradalmi eszmék keletre terjedése a nemzet figyelmét elvonta a tervek életbeléptetésének a szorgalmazásától. A védekezés megszervezése mindennél fontosabb feladat volt. így nem csoda, ha ezekben a zűrzavaros időkben a felsőbb hatóságok a magyar nyelv érdekében semmit nem tettek. Szomorú szívvel és nem minden aggodalom nélkül tapasztalták ezt a mosoniak is. Új remények azonban nemsokára nagy lehetőségeket csillogtattak meg előttük. Bachmann Jánosnak, a győr—pécsi kerület inspektorának halála után Ferenc király 1797-ben Vitéz Imre pécsi vizitátort nevezte ki az említett kerület inspektorává. Az új felügyelő ezt a tényt maga írta meg Mosón megyének. Vitéz levele jó alkalmul szolgált a mosoniaknak arra, hogy 1798 február 27-én 'kelt válaszukban az egyszerű üdvözlő szavakon túl menve, kifejezésre juttassák a nemzeti iskoláztatás terén a magyar nyelv érdekében vallott felfogásukat. Mivel a vármegye néhány esztendő óta arra törekszik, hogy „a külömböző idegen nyelveken szolló Megyebéli köznép a Hazának tulajdon nyelvét, értvén a Magyar nyelvet, ha későbben is, leg-alább idő jártával meg-tanulhassa", bizalmasan kérik az inspektort, hogy „mivel ezen szándék minden egyébb utak felett leg-inkább a tanuló Ifjúság által hajtathatik örvendetes végre, ebben vélünk eggyet érteni és midőn az egyébb *) Fasc. „Visitator." 1788—1791. 30—1790. Püspöki levéltár. s ) 13.027—1790. Győr sz. kir. város tanácsűlési jegyzőkönyvei. 1790. április.
