Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Győr a magyar humanizmus korában
merész a feltevésem, ha az e korban tartani szokott vallásos színielőadások színhelyét is itt keressük. A tér legnagyobb épülete a káptalani vendégfogadó. Hatalmas épület lehetett, a Győrön átvonuló kereskedelem igényeihez megfelelő méretre szabott. A XVI. század elején a győri székeskáptalan átépítteti, kijavíttatja, nagyrészt győri iparosokkal. Káptalan Győr északnyugati szélén a Szent Erzsébet utcában állott a ferencesek kolostora és Szent Erzsébetről nevezett temploma. Egyike a ferencesek legrégibb és nagyobb településeinek. Erzsébet királyné, Róbert Károly felesége támogatásával a XIV. század közepén újjá építették. Nevezetes események színhelye 1455-ben. Ide száll és itt fogadja Magyarország vezetőit Capistranoi Szent János. Május elején jön a kolostorba és templomának szószékéről lelkesít a török ellen. Hunyadi János hívta hazánkba és a nagy szent, valamint a törökverő kormányzó a győri kolostorban találkozik először. Találkozásuk tanúja Széchy Dénes bíboros érsek, Garai nádor, Brankovics szerb fejedelem, Újlaki erdélyi vajda és Magyarország számos főpapja és főura, valamint a győri országgyűlésre sereglett követek. Nem csupán a török veszélyről tárgyalnak itt, hanem V. László jelenlévő képviselőjével a nemzet és a király kibéküléséről is. A tárgyalásokat a szent közreműködése is segítette az eredményesség felé. Erről két levelében is, melyet a győri kolostorban írt, jelentést tett a pápának. Capistranoi Szent János és a magyar főurak itt fogadták azt a pápai futárt, aki az új pápa, III. Callixtus leveleit hozta számukra, lelkesítve őket a török elleni küzdelemre. 24 ) A város középpontja Káptalan-Győr. Tőle délre, a Rábától a Pánzsáig, helyezkedtek el azok a települések, többnyire önálló községek, melyeket külvárosainak tekinthetünk. Ezek közül bizonyára a legrégibb a mai Kálvária-utca középrészén feküdt Királyfölde volt, valószínűleg maradványa annak a településnek, ahol 1271 előtt a király népei laktak. A radkersburgi béke után a püspök földesúri hatósága alá tartozott. Szomszédságában, a mai Kálvária-domb körül terült el Szentadalbert, a Szentadalberti prépostság népeiből alakult falu, 25 ) Királyföldéhez tartozott Kertesszer, a püspök birtoka. Közelében volt a Jeruzsálemi Szent János lovagrend rendháza és kórháza. 26 ) Keresztelő Szent Jánosról nevezett templomát 1486-ban, a Szent születése ünnepén, Mátyás király is felkereste és miután ájtatosságát elvégezte látva szegénységét, telkeit felmentette az adózás alól, kónyi jobbágyainak adóját pedig a templomnak engedte át. 27 ) 2 *) Katona: História Critia Regum Hungáriáé XIII. köt. 1002. és 1007. 1., Leskó Béla: Kapisztrán János levelezése a magyarokkal. Tört. Tár, 1901. 25 ) Bedy Vince: A Szent Adalbert vértanú püspök tiszteletére alapított győrhegyi prépostság története. Győri Szle, 1932. évf. 77. 1. *•) Reiszig Ede: A jeruzsálemi Szent János lovagrend Magyarországon. II. rész. 69—74. 11. Budapest, 1928. ") Teleki id. mû: XII. köt. 312—313. 11.
