Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Kelcz János győri őrkanonok végrendelete
tak az átvonuló csapatok pusztításai miatt. Ehhez járult minden vesztett háború kellemetlen kísérője: a pénzromlás és a devalváció, mely kettős hullámban egy ötödére szállította le a pénz értékét. Ezen mindenkinek, tehát Kelcznek is át kellett esnie. Ám itt mutatkozott meg emlegetett ügyessége a takarékos gazdának, aki már vagyonnal jöhetett át Sopronból. Minden gazdasági depressziónak vannak szerencsés konjuktúrái is. Kelcz ezeket jól ki tudta használni és ebben segítségére volt házi népe, kiket jól fizetett és emberséges bánásmódban részesített. A rendelkezésére álló pénzt értékálló dolgok vételére használta. Drágaköves aranyékszerek, ezüst eszközök, értékes porcellánok vétele nagyon alkalmas pénzbefektetés volt abban az időben, midőn az osztrák örökös tartományok harctérré és a kíméletlen állami ezüst- és aranyrekvirálás színhelyévé váltak. A külföldre menekülő ezüst- és aranytárgyak a határhoz közeleső magyarországi városokban könnyen találhattak gazdag vevőt, mert itt politikai okok miatt nem mertek olyan szigorúan hozzányúlni a magánkézben levő készletekhez és viszont a földbirtokos osztály a háborús idők konjunktúrája alatt meggazdagodva nem törekedett arra, hogy a romlásnak kitett pénzt gyűjtse, hanem inkább ilyen értékálló tárgyak vételébe fektette. 9 ) A pénz gyors kihelyezésére is sok alkalom kínálkozott. A menekülés a gazdagok „pillanatnyi anyagi zavarai"-val, majd a győzelemtől mámoros Bécs a maga „táncoló kongresszusá"nak (1815.) féktelen költekezéseivel élénk piacot teremtett a kölcsönadásra szánt készpénz számára. Kelczet is gyakran felkeresték a kölcsönkérők. Hercegek, grófok, birtokos nemesek, nagykereskedők hitelezője lett, de ott találjuk adósai között a győri székeskáptalant is, melyet a háborús idők alaposan megsarcoltak. 10 ) Kelcz ezzel a pénzkölcsönző szerepével szinte pénzintézetet pótolt. Bizonyára jót tett azokkal, akik a Széchenyi István gróftól emlegetett hitelviszonyok következtében másutt pénzt nem szerezhettek, de egyúttal abba a gyanúba keveredett, hogy csak rideg pénzgyűjtő. Végrendelete rávilágít vagyongyűjtésének nemes indítóokaira és igazabb képet állít elénk róla. E szerint elismerő és hálás gazdája alkalmazottainak, nemeslelkű értékelője a neki tett szolgálatoknak, szociális gondolkodású jótevője a káptalani birtokok (falvak) szegény családjainak, okos 9 ) A 19. század első tizedeinek magyar gazdálkodási rendszerére, bajaira, a vagyon átmentésének lehetőségeire vonatkozólag 1. Hóman— Szekfű: Magyar történet. I. kiad., VII. kötet, 42—50. 1. Az itt tárgyaltakat az ismertetett végrendelet leltári adatai kellőképpen megvilágítják. 10 ) Kelcz adósai: Esterházy herceg, Lotharingen hercegnő, Esterházy Miklós gróf, Viczay gróf, Khuen grófnő, Neuhold Károly és Sándor, Aichlburg grófnő, Argay Mihály, Bezerédj Ignác és Mihály, Lehnhart Ferenc, Gaertner János, Timár Ignác, Toskano József, a győri káptalan és Páthfalu községe.
