Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Kelcz János győri őrkanonok végrendelete
céz alföldi tcutaatuiág. Lelki a&tid&z.áaának Haue eya 1828-bati keit lútypetideLetíteet 1 ) A Kisalföld fővárosán meglátszik a Nyugattal való keveredés hatása. Művelődése, politikai és gazdasági élete, lakosságának típusa, öltözködése, nyelve, építkezése, mindennapi életformája mutatja, hogy a tiszta magyarság bizonyos fokig elszíneződött benne. Ám a nemzet törzsével való összetartozás érzése mégis mindig sértetlen maradt benne: a győriek érdeklődtek az egész magyarság sorsa iránt. Ennek az állításnak jellemző bizonyítékát sikerült felfedeznünk abban a latin végrendeletben, melyet néhai fületinczi Kelcz Nep. János apát, győri székesegyházi őrkanonok, Győr vármegye táblabírája tett a győri Székeskáptalan előtt 1828 április 8-án. Mielőtt a végrendelet tanulmányozásába kezdenénk, nagy vonásokban vázoljuk életútját. Kelcz János Bécsben 2 ) született 1741-ben. Ha ez az állítás kiállja a kritikát, akkor talán az lehet rá elfogadható magyarázatunk, hogy magyar nemesi rendbe tartozó szüleit valami hivatal kapcsolta a császárvároshoz. Népes családja köréből még koraifjúságában elszólította a szerzetesi hivatás: a jezsuiták ruháját öltötte magára, hogy ahhoz mindhalálig hű maradjon. Ezt a vágyát meghiúsította a rendfeloszlató parancs 1773-ban. A rend ruháját levetette ugyan és világi pap lett Zichy Ferenc gróf győri püspök főpásztorkodása idejében, de a jezsuiták lelki habitusától, tiszta katolikus gondolkodásától nem vált meg haláláig, amiként hú maradt családjához is. Rövid ideig tartó tanárkodás után megkapta az Esterházy hercegek kegyuraságához tartozó, jó javadalmazási! kőhalmi (később Répcekőhalom, ma J ) L. a végrendeletet a győri Káptalan levéltárában fasc: 33., num.: 6559. 2 ) L. Bedy V.: A győri székeskáptalan története c. művét, 471. 1. Ezzel szemben a Zalka-féle, 1873-ban végzett egyházlátogatás jegyzőkönyve azt állítja, hogy születésének helye Kőszeg volt. A Kelcz-családnak voltak összeköttetései Kőszeggel. Kelcz Imre győri prépost-kanonok (1777—1792.) kőszegi javadalmas pap volt, mielőtt győri kanonoki stallumába került. A kőszegi Kelcz—Adelphi-árvaház létezése is azt bizonyítja, hogy voltak a családnak összeköttetései Kőszeggel, de ez magában nem elegendő arra, hogy Kelcz Jánost, aki nem testvére Kelcz Imrének, kőszegi születésűnek tartsuk.
