Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Ujlaki Géza: Az értéktermelő hűtőház I.

Megismerkedve most már a hűtőházak berendezésével és szerkezetével is, lássuk, hogy a hűtőházak tulajdonképpen mire is használhatók. Legmegbízhatóbb kiindulási pontul szolgálhat Budapest székesfőváros adatgyűjtése, amelyik a budapesti hűtőházak tárolási forgalmára vonatkozik. Az adatgyűjtés 1937-ben indult meg s pillanatnyilag, mint legfrissebb adat az 1938. évi forgalom áll rendelkezésünkre. Való­színű ugyan, hogy a forgalom azóta jelentős mértékben meg­növekedett, tájékoztatásul az 1938. évi adatok is teljes mérték­ben kielégítők. Az adatgyűjtés az összes fővárosi hűtőházakra kiterjed. Ezek közül említésre méltó a közvágóhídak hűtőházai, az Élel­miszernagyvásártelep hűtőháza, az egyes kerületek vásárcsar­nokainak hűtőhelyiségei, az üzleti vállalkozású hűtőházak közül a Magyar Élelmiszerszállító és Árúforgalmi r. t. valamint a Polgári Kőbányai Serfőző és Szent István Tápszerművek r. t. hűtőháza. Az adatszolgáltatók sorába tartozik a községi élelmi­szerárusító üzem is, amelynek hűtőhelyiségei kizárólag az üzem áruinak tárolására szolgálnak, továbbá néhány nagyobb mészá­ros és hentesüzem és tojásexportőr saját telephelyén, saját szük­ségleteikre létesített hűtőkamrái. Meg kell jegyeznünk azt, hogy a fővárosi hűtőházak túl­nyomórészben a főváros szükségletét képező árucikkek tárolá­sának céljait szolgálják, exportáru ezekben a hűtőházakban aránylag kevés van. Az exportáruk gyűjtését és tárolását már eddig is nagyobbmértékben a vidéki hűtőházak látják el, a későbbi fejlődés folyamán pedig ez a feladat teljesen a vidéki hűtőházakra fog hárulni. Ennek igen természetes indoka az, hogy Budapest székes­főváros messzi környékének termeivényeit saját maga használja fel és semmi értelme sincsen annak, hogy az exportra kerülő vidéki áru a termelés helyéről a Budapestre és visszaszállítás fuvarköltsége, a Budapesten átmenő forgalom esetében pedig a ki- és berakás költsége külön terhelje. A józan üzleti politika azt kívánja, hogy bizonyos környék termeivényeit egy központi hűtőház gyűjtse össze s innen közvetlenül irányítsa külföldre. Ezek előrebocsájtása után a budapesti hűtőházak tárolási adatait a következőkben ismertetjük: Az 1938. évi hűtőházi tárolási forgalom 368.000 q-át ért el. E mennyiség fontosabb árucikkek szerint, — százalékosan mu­tatva ki, hogy a hűtőházak egész forgalmából a megnevezett árucikkekre mekkora rész esik, — a következőképpen oszlik meg: 1 ) *) Marczell Gyula: A hűtőházi tárolás statisztikája és annak főbb eredményei. (Statisztikai Értesítő 1939 január.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom