Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

VERS - Dr. vitéz József Ferenc kir. herceg: Mécses az éjben

alkalmasak arra, hogy vidékünknek a birodalom többi részével való zavartalan összeköttetését kimélyítsék, sőt éppen elszige­teltségét eredményezték. A pannóniai ellencsászárok szintén elszigetelt uralmat gyakorolhattak. így történt aztán, hogy az egy századot kitevő harcok idejében a pénzforgalmi index 30 és 118 közt ingadozik. Csak II. Claudius szerepel 252-es és Probus 183,33-as indexxel. Itt fel kell említenünk, hogy az első század sűrű temetke­zését a második század végéig még követhetjük, megtaláljuk, és így nagyobb alkalom nyílott az index pontos számítására. Szokatlan azonban az a tény, hogy a III. században a korábbi idők temetőihez hasonló méretű temetőket nem találtak vidé­künkön, pedig a véletlen ezek megtalálásában éppen annyi sze­repet vihetett a gyűjtésünk idejét kitöltő nyolcvanhárom év alatt, mint a többi temetőknél. A hiánynak csak egy magyarázatát adhatjuk. A római lakosság megfogyatkozik, az új telepesek más kultúra hatása alatt állnak, olyan kultúráé alatt, amelyik nem érezte a sírba helyezett obulusok vallási szükségét. Más szóval megtaláltuk a III. századi temetőket is, de ezek legnagyobb részében a sírok pénz nélkül valók voltak. Az edénymelléklet viszont nem köthető annyira pontos időhöz, mint a pénz. A pénz hiányát az elszegényedés is magyarázhatja. Ugyanez szolgál magyarázatul a magánfeliratos kövek számának visszaesésében. De az újonnan betelepülő lakosság sem érezheti még emlékének megörökítésére a szükséget, hiszen kultúrájában még nem tudott rómaivá válni. Pedig ugyanekkor, Pannoniának a biro­dalom életében vitt nagy szerepe idején, a hivatalos feliratok száma ugyancsak megszaporodott. A császárok és hivatalno­kaik jobban érezték, hogy emlékük fenntartásának egyik leg­biztosabb eszköze a felirat. Mert Pannónia külön öntudatra ébredt, és a Genius exercitus Illyriciani hírét pénzek is tudtul adják a birodalom minden részében, pedig sújtó karját is eléggé megérzik, különösen Észak-Itáliában és Galliában. A birodalmat részeire szaggató és annak egyes vidékeit csak harcias kapcsolatokban összefoglaló ellencsászárok kora után Diocletianus teremt újra egységet és ezzel új érintkezési lehetőségeket és felvirágzást. Diocletianus uralmának eleje sem volt minden zavaró körülménytől ment. Pannónia örökös zak­latóival, a markomannokkal, quadokkal és jutungokkal vívott harcai olyan döntő sikerrel jártak, hogy félszázadra a provincia viszonylagos békéjét biztosította. így értjük meg, hogy a III. század birodalmi szétösztottsága után miért sikerült ismét Pan­noniát és benne vidékünket a birodalom többi részével szoros kapcsolatba hozni. Ezt a sokfelé ágazó kapcsolatot kifejezi a Diocletianus és utódai uralmát jellemző indexszám is. Igaz, hogy a Nagy Konstantinus alatt kezdődő aprópénzinfláció szo­katlan magasra emeli az index értékét, de a kellő levonás után is állandó emelkedés állapítható meg. Diocletianus uralkodása

Next

/
Oldalképek
Tartalom