Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.
A bíró, vagy helyettesbíró (substitutiv) nem utalványozhatott kiadásokat. Az utalványozást csak a tanács teljesíthette. 1722-ben (december 7-én) e tárgyban szabályrendeletet is alkotnak. Azt is meghagyják a perceptoroknak, hogy „ha ellenkezőt cselekszenek, számadásokban be nem vitetődik". 34 ) Az esküdtek befolynak a magyar katonaság feletti bíráskodásba. A törvénylátás itt minden izében magyar volt. A katonai esküdtszékek tagjainak jobbára a fele a polgárság törvénytudó részéből került ki s a katonaesküdtek közt nemcsak altisztek vannak, de közlegények is. A bűnügyekben az előkészítést a seregbíró látja el. ítéletet a seregszék hoz. így 1562-ben Kovács Lőrinc, őfelsége naszádos főhadnagya jelenti, hogy Győrött seregszéket ültek. A törvénylátásra bejött a győri bíró 6 esküdt polgárral. 35 ) Viszont éppen Takáts említi, hogy a polgári bíráskodásban is résztvesznek a katonai elemek. így „a naszádos vajdák ott ülnek a városi bírák és esküdtek között és törvényt mondanak Komárom és Győr népének". 36 ) A tanács veszi fel az új polgárokat. A XVIII. sz. elején egy ideig a bíró előtt kellett csak megjelenniük, de 1719-ben városi statútum mondja ki, hogy ezt az abusust meg kell szüntetni és visszatérvén a régi szokásra a felveendő polgárnak a tanácsülés előtt kell megjelenni. A tanács pluralitate votorum (szótöbbséggel) állapítja meg a felveendő taksáját s a város nótáriusa a felvétel jeléül beírja a nevét a Protocollumba (jegyzőkönyvbe). 37 ) Aki másképpen akarja magát felvétetni, annak nevét a nótáriusnak nem szabad a város könyvébe beírni, sőt azt is megtiltják, hogy annak részére a polgárságot igazoló ú. n. „passus" (útlevél) kiadassék. Ebből az 1719. évi statútumból tudjuk meg azt is, hogy tanácsüléseket hetenkint kétszer (diebus Mártii et Veneris) kedden és pénteken szokták tartani. Jeles szerepet töltenek be a város életében a hegymesterek. Ügy látszik a XVII. sz. végén a városhoz tartozó Szabadhegyen szöllőművelés folyt, mert a városi tanács jónak látja 1672-ben hegymesteri rendtartást kiadni. A 12 pontból álló rendtartás szerint a hegymesterek minden szöllőtől Szent Mihály napkor 12 pénzt (dénárt) kapnak a szöllősgazdáktól. Ha valamelyik gazda nem akarja megadni, azt a gazdát szöllőjének szedésétől eltiltják, szerszámát elveszik és kétszeres díjat vesznek rajta. Ha valamely böcsöltetés történik, minden tallértól egy garas jár a hegymesternek. Ha valaki szöllőjét el akarja adni, a szomszédokat is meg 34 ) Győr város ltára. Prot. 1722—1725. Pag 72—3.) 35 ) Országos Ltár: Nádasdy-levelezések 1562. jan. 16. Közli Takáts Sándor: A magyar mult tarlójáról. Bpest é. n. 141. 1. *>) Takáts Sándor: A magyar gyalogság megalakulása. Bpest, 1908. 173. 1. 37 ) Győr város ltára. Prot. 1717—1722. 132. p.
