Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

ADATTÁR - Mithay Sándor — Bottyán Árpád: Első koroncói ásatás Bábotán

és az alatta lévő kultúrréteg alatt tisztán eleven sárga föld volt. Ebben többször találtunk mezolith kőeszközöket. Sajnos bolygatott helyzetben voltak már. Sír és más leásás megzavarta elhelyeződésüket. De nemcsak ezen a területen (pl. a honfoglaláskori sír mellett, 5. ábra G.), hanem a ház mellett is kerültek elő ilyenek. De itt sem lehetett biztos adatot megállapítani. Végül tehát nem lehet megállapítani, hogy az előbb említett edénytömeg biztosan hulladékgödörből való-e. Fordult elő néhány olyan sír is, ill. edényfészek, amelyet nem lehet teljes pontossággal urnasírnak tekinteni. Ilyen hat volt. Az elsőnél urnatöredékeket találtunk 75 cm. mélyen (5. ábra 7.; 4/1939. 7.). A másodiknál 5 cm. vastag paticsfolton, 60 cm. mélyen, edénycserepek és egy kis bögre volt (5. ábra C,; 4/1939. 8.). A következőnél nagy urna néhány darabjára találtunk 30 cm. mélyen. Mellette kisebb edény cserepei. Az edénytöredékeken égésnyomok voltak (5. ábra 18.; 4/1939. 18). A negyedikben (4/1939. 20.; 5. ábra 20.) 20 cm. vastag, átlag 90 cm. átmérőjű paticsréteg felett, edénydarabok és csontok voltak. Az erősen megégett leleteket 50 cm. mélységben találtuk. Az ötödikben (5. ábra 21.; 4/1939. 21.) edénytöredékek és csontok voltak 60 cm. mélyen. Meglehet azonban, hogy itt tűzhelyre kell gondolni. A hatodikban 65 cm. mélyen (5. ábra B) tál töredékei és csontok. Ezenkívül igen nagy számban fordultak elő mindenütt szórványos cserepek és csonteszközök. Találtunk neolit fazettált kőbaltát, átfúrt kőbuzogányt, trapézalakú kőbaltát. Sok volt a római cserép, bronztárgy (fibulák, bronzeszközök, pénzek), vaskalapács, vasvéső. Római üvegedény töredéke is volt a hulladékban. Egy helyen érdekes edénycsoportot találtunk. 60 cm. mélyen két tálat (az egyik: IV. t. 4.) és több tál töredékét vettük ki a földből (4/1939. 22—25.; 5. ábra 22—25.). Olyannak tűnt föl, mintha táldepot lenne. Mellettük cserepek, egy örlőkő és csontok is voltak. Valószínűen lakóhely maradványai. Azonkívül sok szórványos cserép, örlőkő és csontok említhetők. Szinte azt lehetne mondani, hogy itt jóval több volt a cserép és hulladék, mint az előbb tárgyalt háznál. Néhány tűzhelyet is találtunk (5. ábra A., 55.), de ezek nem voltak az edényekkel kapcsolatban és nem is voltak a fentebb leírtakhoz hasonlóan alácserepezve. Az edények (urnasírok vagy edényfészkek) nem is voltak a közelükben, összetartozásukra gondolni sem lehet. Az edények végeredményben vagy sírok és jelképes temetkezés maradványai, vagy pedig áldozat emlékei. Egy helyen római cserepekkel nagy fekete elszíneződést találtunk (5. ábra H.). Másutt 70 cm. mélyen (5. ábra 29.) szétszórt cserepeket fedeztünk fel. Ezek egy edény darabjai voltak (4/1939. 29.). 50 cm. mélységben nagy tál töredékeit szedtük össze (5. ábra 56.; 4/1939. 56.). Majd szórványosan egy tőr is előkerült 60 cm. mélyen (5. ábra 30.; 4/1939. 30.). A háznál régibb és újabb réteget tudtunk megállapítani. A régibb réteg a hazai bronzkor III. periódusából való, míg ezt valószínűen megelőzi a szőllő mellett elterülő temető 2. sírja (2. ábra 2.). Maga a ház (C terület) fiatalabb rétege lausitzi maradvány. Ide tartozik a szőllő mellett (A terület) talált tűvel ellátott urnasír. De teljesen lausitzi formákat mutatnak az előbb tárgyalt edények (D terület). Itt természetesen hazai formákat is találunk, de a legtöbb edényforma nagy egyezéseket mutat az osztrák lausitzi kultúra leletanyagával. Ezenkívül néhány mezolith kis