Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
ADATTÁR - Csatkai Endre: Győri művészek és iparművészek alkotásai Sopronmegyében
harangok az idők folyamán vagy tönkre mentek, vagy pedig a világháború révén kerültek el rendeltetési helyükről. 6 ) Sopron megye területén Bécs, Sopron és Pozsony versenyében kisebb szerep jutott a győri ötvösöknek. A legrégibb darab azonban jelentékeny. Bogyoszlón került elő; ezüst kehely. Hatkarélyos a talpa, nódusza súlyos, kuppája sima. Egyszerű munka, de a győri iparművészet számára mégis értékes, mert szerzője jelzése szerint Pereszteghy János (kimutatható Győrött 1628—59 közt). Ezzel a darabbal Pereszteghy ismert munkáinak száma háromra emelkedett (egy-egy kehely a győri székesegyházban és a református templomban). 6 ) Bágyog templomának felszerelésében két győri kehely találkozik: a kegyúr a püspök. Mindkettő szép darab. A korábbit 1755-ben kapta fel-* irata szerint az istenháza. Talpán finom díszek fonálból és virágból. Kuppája későbbi. A talpon Crines János Mihály jelzése, aki 1700—1756 közt mutatható ki. 7 ) Eddig csak a győri bencések oltárfeszületje volt ismeretes alkotása. A másik kehely gazdag rokokódíszes. Jegye T. L. Gyulay László, lajstroma szerint Leffler Tamás nevével oldható fel. A győri ötvösség e kitűnő ismerője szerint 1769 és 1791 közt mutatható ki. 8 ) Ennek a kehelynek kuppája azonos a Krines készítettével és szintén Leffler jegyét találni rajta. Nincs kizárva, hogy az 1755-ös évszám ennek a javításnak és toldásnak az évszáma. Leffler jegye eddig ismeretlen volt. És jóllehet Sopronban már a középkorban is raktak a helyi fazekasok színesmázú kályhákat, a győri püspök fertőrákosi palotájában, a város tőszomszédságában, Magner Károly győri fazekas (kimutatható 1760—90 közt) készítette a szép, rokokó-korabeli darabokat. 9 ) Ez a példa is mutatja, hogy a művészeti helyrajznál a kegyúr és földesúr ismerete néha fontos útmutatást nyújthat egyes darabok keletkezési helyére nézve. 10 ) A győri eredetű műtárgyak Sopron megyében legtöbbször a győri püspök vagy más győri egyházi személy kegyurasága révén kerültek. 11 ) s ) A harangöntők nevét a can. visitatiok tartották fenn, pontosságuk e tekintetben nem kifogástalan, főleg a nevek helyesírása körül. Mendel János neve volt olvasható egy nyulfalusi harangon 1796-ból. Még a világháború után megvolt. e ) Jankó László: Győri ötvösök a 16—19. században. Győri Szemle. 415—446. o. 7 ) Gyulay i. m. Kőszeghy Winkler Elemér: Magyarországi ötvösjegyek. 123. o. 8 ) Gyulay i. m. ö ) Szmrecsányi Miklós: Eger művészetéről. 206. o. (Csányi Károly megállapítása.) 10 ) Ez legyen feleletem „rj." bírálatára „Sopron vármegye műemlékei" című könyvem harmadik kötetéről a Soproni Szemle 1937. évfolyamának 74. oldalán: „A birtokosok váltakozásának évszámokkal is meghatározott pontos adatait, művészettörténeti munkáról lévén szó, bátran mellőzhette volna a szerző.' ") A helyi hagyomány szerint a győri székesegyházból valók a kismartoni plébánia szép stallumai (17. sz.) és az osli templom homlokzatán szt. István és Szent. László szobra. (18. sz.)
