Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
ADATTÁR - Csatkai Endre: Győri művészek és iparművészek alkotásai Sopronmegyében
elpusztultak. 1765 körül Sopron, dómtemplom: Szt. Margit és Szt. Ferenc oltárkép. 1769. Sopron. Szt. Orsolya zárda. Szent Orsolya látomása. 1770. Borsmonostor. Két oltárkép. Fertőszéplak. Nep. Szt. János kép. 1772. Kőszeg. Immaculata. 1774. Pannonhalma? Krisztus a keresztfán. (Utoljára Tárkányban Mattusz bencés birtoka volt.) 1776. Füles, Sopron megye. Freskó a Zichy kastélyban. 1777. Felsősegesd, Somogy megye. Krisztus levétele. Nagygeresd, Sopron megye. Kat. templom. Szent István király. 1778. Celldömölk. Szent Imre oltárkép. Sajátos módon Schaller sopronmegyei működése e szomszédos megyének éppen Győrtől távolabbi részére esik. Két feinőtt fiával jött már Sopronba, mindkettőjük mint festő működött, de csak egészen másodrangú feladataikról van tudomásunk. Mátyás 1791-ben halt meg, 41 évet élt; János 1810-ben hunyt el, 49 évesnek írták be az anyakönyvbe. Szobafestés, házszámok festése volt számára az a munka, ami a város részéről hivatalosan kijárt neki. Mégis inkább meggazdagodott, mint a többi Schaller, 1807-ben már belvárosi háztulajdonos. Azért nagyon önérzetes volt és 1802-ben erélyesen tiltakozott ellene, hogy rá, mint szabad művészre, adót vessenek ki. 3 ) A két fiatalabb Schaller valószínűleg győri születésű; érdekes feladat lenne ennek kikutatása. Éppen úgy érdemes volna Schmidt Józseffel foglalkozni. Nem egy jobb minőségű klasszicista festmény alatt olvasható a neve vidéki templomokban. Sopron megyében Páli községben utal rá a parókia egyik irata, hogy 1804-ben ő festette a főoltárképet. Igen szép munka, csak az a baj, hogy nem eredeti, hanem Maulbertsch gyönyörű főoltárképének a győri székesegyházban kicsinyített mása. Sőt még a szentély oldaláról a Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló freskót is lemásolta Schmidt. A templom kegyura a pápóci prépost, győri kanonok; a kapcsolat így tehát könnyen érthető. Győri szobrászt nem sikerült kimutatnunk Sopron megye területén, csak az egyik orgonakészítőnek munkáját. A ruszti katolikus templomban 1784-ben Beking Péter készíti az orgonát; három részből álló szekrénye ma is megvan. 4 ) A győri harangöntőket is gyakran foglalkoztatták a szomszédos vármegyékben; a mi megyénk területén főleg a 19. században; talán azért, mert ekkoriban a soproni harangöntő protestáns volt? A Mendel családnak Gáspár nevü tagja készítette 1786-ban régebbi harang újjáöntésével a szilsárkányi evangélikus községét. Mendel Teréz a palit 1804-ben és Mendel János 1832-ban a fertőszentmiklósit. Hofer János neve volt olvasható a páli templom 1770-as harangján. Kései utódáé a sarródin 1854-ből. Volt a kapuvári templomnak is egy győri öntésű harangja 1829-ben. De ennek mesterét nem tartotta fenn a feljegyzés. Mindezek a s ) „Auf seine freye Kunst." Soproni tanácsjegyzőkönyv. 1802—549. tétel. *) Számlája a ruszti városi levéltárban. Bizonyára ő készítette a sárszentlŐrinci evangélikus egyház orgonáját is 1775-ben. Sántha Károly monográfiája (A sárszentlőrinci ág. hitv. evangélikus egyházközség története. 1910.) csak a készítés helyét említi.
