Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr városjoga az Árpádok alatt
követelményeket is állítanak fel: legyen erős lelkületű, félelem nélküli, jóságos, mértékletes és istenfélő. 25 ) A győri kiváltságlevél körülírja a bíró hatáskörét is. Ő intéz el minden fontos és kisebb ügyet. Ha azonban a panaszos feleknek igazságot adni vonakodnék, az ország szokása szerint, nem a győri polgároknak, hanem a bírónak kell a király előtt megjelennie. Az árpádkori budai jog világi ügyekre szorítja a bíró hatáskörét. 26 ) A nagymarosi kiváltságlevél 27 ) külön is meghatározza, hogy a bíró egy évig működik az esküdtekkel. ítélhet lopás, tolvajlás, gyilkosság (homicidia), gyújtogatás, erőszak és más ügyek felett. Letelvén az egy év, ha a bíró nem tetszett a községnek, mást választhatnak tetszésük és akaratjuk szerint. A kassai jog a budaihoz hasonlóan kimondja, hogy „városbírónak azt választhatják, akit akarnak" s a megválasztottat be kell mutatni a királynak. „Ez ítél minden világi ügyben." „De hogyha valakinek nem szolgáltat igazságot, maga a bíró s nem a város tartozik elénk, vagy megbízottunk elé járulni," írja a király. 28 ) KIRÁLYI VÁROSAINK alapszervezeteként mindenütt testületi szerv jelentkezett, mely elnökből (bíróból) és tizenkét esküdt polgárból (jurati cives, vagy csak jurati, kiket néhol majoresnek, seniores-nek neveztek) állott. Az esküdtek száma általában tizenkettő volt. A nem teljes jogú városoknál kevesebb. 29 ) Az esküdteket a polgárok sorából választják s kit e polcra emelnek, annak tiszteletreméltónak és feddhetetlen előéletűnek kell lennie. Különösen nem tehettek hamis tanuzás, vagy rágalmazás miatt már büntetettél bíróvá, vagy esküdtté. 30 ) A városfejlődés árpádkori kezdetén a tanács, mint egykamarás testületi szerv látja el az önkormányzati funkciókat. A későbbi kétkamarás rendszer (nagytanács, kistanács) úgy alakul ki, hogy a bíró és az esküdtpolgárok a fontosabb, különösen gazdasági kérdésekben nem akarták, vagy nem merték a felelősséget vállalni és ilyenkor tanácskozásra meghívták azokat is, akiknek ingatlan birtokuk volt a város területén, vagy akik egyébként résztvettek a közterhek viselésében. Ilyenkor tehát az ú. n. kommunitással együtt történt a határozat. Á bírót és az esküdteket a kommunitás választja, a kommunitásnak pedig kezdetben ősgyűlés jellege van. Selmecbányán a régi esküdtek és az öregek választják a bírót. 31 ) Az öregekben Hóman a külföldi városok nagytanácsához hasonló testületet lát, de hogy milyen volt -•"•) Relkovic Néda: Buda város jogkönyve. 155. 1. Buda 1244-ből való oklevele (u. n. budai aranybulla). Közli Salamon im. 27 ) Fejér: Cod. dipt. Tom. VIII. Vol. 2. pag. 514. 28 ) Kassa kiváltsága 1347-ből. Közli Fejér: Cod. Dipl. IX. 1. 4(i(i. *') Pestnek pl. 6 esküdtje van. :, °) Selmeci jogkönyv 7. §. Endlicher i. m. 507. 1. : ") Selmeci jogkönyv 7. §.
