Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Győr a magyar humanizmus korában
kápolnát tervezője renaissance pompába öltöztette. Az építést vezető és tervező mesterek nevét, a dominikánus Váradi Mihály testvér kivételével, nem ismerjük. Sajnos a török időkben műveik is elpusztultak és így nincs módunkban az építmények mesterjegyeiből következtetéseket levonni. Bizonyos azonban az, hogy a Szent Ferenc kápolna és a káptalani vendégfogadó építését győri építőmesterek végezték. Ugyancsak győriek végezték a kőfaragó munkákat is. A kápolna oltárát és bútorberendezését is győri asztalosok készítették. És itthon készülnek a kápolna stáció képei is. 8 ) Természetes az, hogy ahol az egyházi építkezések és berendezések ily hosszú időn át folynak, ott megjelenik az ötvösipar is. Győrött, kimutathatóan először 1523-ban.9) A győri polgár városa történetének mostoha korszakában sem csüggedt és megtalálta az utat, amely a mélyből a magasabb fejlődési pontra vezetett. Felhasználta városának földrajzi adottságait, de a maga munkájával is hozzájárult annak fejlődéséhez. Úgy látjuk, hogy az Anjou királyok mostoha korszaka után éppen a humanizmus korában talál magára és teremti meg azokat az alapokat, melyekre a XVI.—XVII. századok fejlődését felépíthette. Kétségtelen az, hogy ebben része van Mátyás királynak is, akinek a figyelmét Győrre elsősorban a püspökfőispánok, Salánki Ágoston, Csupor Demeter, Nagylucsei Orbán és Bakócz Tamás irányíthatták. Mint földesurak szeretettel törődtek városukkal és mint a király kedves emberei, ebben az irányban is felhasználhatták kedvező befolyásukat, ellentétben az Anjou-kor győri püspökeivel, akik állandóan szemben állottak királyukkal. Néhány találó vonással megrajzolhatjuk e kor győri polgárának lelki arcképét is. Mindenek felett féltékenyen őrködik jogai felett. Nem tud belenyugodni abba, hogy a radkersburgí béke jobbággyá süllyesztette. A pannonhalmi konvent levéltára számos adatot szolgáltat arra, hogy állandóan tiltakozik kiváltságai megsértése miatt. Tehát a politikai függetlenség öntudata lelkében már kifejlődött. A magas anyagi műveltséggel együttjáró magasabb szellemi műveltségeknek is birtokába jutott. Megtanult írni, olvasni. Bizonyosan voltak közöttük olyanok is, akik az írni-olvasni tudást nem csupán üzleti levelezésük lebonyolítására használták fel, hanem akik olvastak is, érdeklődéssel fordultak a világi tudományok és a vallásos iratok felé. Az a kereskedő, aki messze vidékeket látott és aki üzleti levelezésében távol országok eseményeiről is értesült és a világ sorának változását a maga üzletmenetében is megfigyelhette, 8 ) A művészettörténeti szempontból is jelentős építészeti adatokkal' önálló tanulmányban kívánunk foglalkozni. Ekkor részleteikben feldolgozzuk az egyes levéltári adatokat. •) Jankó László: Győri ötvösök a 16—19. században. Győri Szle 1934.
