Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Győr a magyar humanizmus korában
ide száll Nagy Lajos özvegye, Erzsébet, gyermekével, Mária királynővel és innen tárgyalnak Wenzel cseh király közvetítésével Zsigmonddal, aki testvéreivel együtt a városon kívül, a győri mezőn, sátrakban szállott meg. 11 ) Ide menekül gyermeke koronázása után Albert király özvegye, Erzsébet királyné is és innen alkudozik, 1443 decemberében, Caesarini Julián bíboros közvetítésével a Pannonhalmán időző I. Ulászlóval. A béke megkötése után itt fogadja a király látogatását, aki magyar és lengyel kísérete jelenlétében esküvel erősítette meg a magára vállalt kötelezettségek betartására tett igéretét. Majd innen mentek át a Székesegyházba, Te Deumra, ahol a békepontokat kihirdették. És néhány nap múlva, a nagy örömet szerzett béke után, itt ácsolnak ravatalt a szerencsétlen sorsú, váratlanul elhunyt királynénak. —• Ha Győrben járt, ide szállott Mátyás király is. A fellegvár zömök tornyával szemben állott, ebben az időben két tornyával égbe mutató, Székesegyház. A Szent István királyunk akaratával épült templom, a Pok nemzetségből származott Omode püspök, XIII. század középi, átépítésének bélyegét viselte magán. Nem lehetett ekkor valami díszes állapotban. Alighogy megújította Omode püspök, máris az Árpádkor végének cseh háborúi pusztítják. 13 ) A cseh, majd német zsoldosok pedig istállókkal, boltokkal és hozzá méltatlan épületekkel építik körül. Szinte lehetetlenné tették ezekkel az istentiszteletet. Vitéz János váradi püspök, királyi kancellár, Hunyadi János és az ország főpapjai, valamint főnemesei nevében, keserű szavakkal panaszolta e tarthatatlan állapotokat IV. Jenő pápának, segítségét kérve azok megszüntetéséhez. 14 ) A templomhoz éppen nem illő épületek még a XVI. század közepén is ott dísztelenkedtek a Székesegyház oldalán. Az 1567. évi telekkönyv tanusága szerint az ekkor készített városrendezési utasítások a templom oldalán öt kis istálló lebontását rendelték el. 15 ) A XIII. század közepén román stílusban átépített székesegyház déli oldalát, a XV. század elején a gótikus Szent Háromság kápolnával ékesítették. IX. Bonifác pápa 1404-ben kiadott bullájából tudjuk, hogy a kápolnát Héderváry János győri püspök, az egykori Johannita lovag építtette. 16 ) Az árpádkori székesegyház ") Fejér: Cod. Dipl. X. 1. 283—286, 286—287, 305—307. 11., X. 2. 213—2Í4. 11. és X. 8. 211—212. 1. „Datum in canpis prope laurinum." ") Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szent Székkel. II. köt. 48—49. 11. és u.-az: Caesarini Julián bíbornok magyarországi pápai követ élete. Bp. 1890. Ez utóbbiban hasonmásban közli a bíboros levelét, melyet a béketárgyalásokról Győrből írt a sienai köztársaságnak. 13 ) Bedy Vince: A győri székesegyház története. Győr, 1936. 5 1. ") Schwandtner: Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini. II. köt. Vindobonae 1746. XXIII. levél. ltt ) Győr város 1567. évi telekkönyve. Győr szab. kir. város levéltárában. ") Bedy Vince: A győri székesegyház Szentháromság kápolnája. Győri Szle. 1931.
