Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr városjoga az Árpádok alatt
eddig, a váron kívül lakó vendégeket és királyi népeket oda betelepíti. Ennek egyrészt városfejlesztési, másrészt védelmi célzata volt. Az Árpádok — különösen IV. Béla óta — fokozott gondot fordítottak a városok fejlesztésére, mert a polgárságban ellensúlyozó tényezőt láttak a főurak túlsúlya ellen. A tatárjárás után pedig a szomorú tapasztalatok előtérbe állították a honvédelmi érdekeket, s mivel a tatárok ellen legjobban a várak nyújtottak védelmet, a királyok egyrészt várakat építenek, másrészt a várak körül lakó népeket is oda betelepítik. így telepíti a győri várba V. István a királyi népeket. A király nekik, nemkülönben a győri várban lakó győri püspöki és káptalani népeknek külön-külön városi kiváltságokat osztogat. Kiveszi őket az ispán ítélete, törvényszéke és hatósága alól. E kiváltság már a XIII. században bekövetkező várszerkezet felbomlásának következménye. Mindaddig ugyanis a várak a királyi uradalmak középpontjai és a várispánságok elsősorban gazdasági feladatokat látnak el. Mikor a királyi hatalom a birtokok eladományozása folytán gyengül, a várispánság is elveszti eredeti jellegét és pusztán kormányzati közeggé válik. A várszerkezethez tartozó elemek (várjobbágyok, várnépek) egy része összeolvad a megyei nemességgel s kialakul lassan a nemesi vármegye. A várispánsági székhelyek lakói, a vásártartással rendelkező helyek pedig jogok után törnek és menekülni igyekeznek a várispán hatósága alól. A közjogi városfogaíómnak nélkülözhetetlen kelléke volt, hogy a község ne álljon a várispán hatósága alatt, hanem saját bírója kormányozza és fellebbezési fóruma a király, illetve később a tárnokmester legyen. 11 ) A kisebb jogú városok földesúri hatóság alatt állottak, de ezek is rendelkeztek a szabad bíróválasztás jogával. 12 ) V. István kiváltságlevelében megengedi a győrieknek, hogy várbeli bírájukat tetszésük szerint válasszák, a választott bírót azonban megerősítés végett fel kell terjeszteni a királyhoz. A bíró gyakorolja az árpádkori városban az esküdtekkel együtt a városi hatóságot. Ö a tanácsülés elnöke és tulajdonképpeni feje. 13 ) A bírót rendszerint évenkint választják. E nap Budán 14 ) és Pozsonyban 15 ) Szent György napja volt. Győrött a privilégiumlevél nem határozza meg a bíróválasztás napját, de a XVII. századból való ide vonatkozó első írott emlékek állandóan és u ) V. ö. Ereky István: Közigazgatási reform és a nagyvárosok önkormányzata. I. k. 81. 1. **) Nógrád: l. Bártfai Szabó László: Gyöngyös és vidéke bortermelésének története. Budapest 1937. 10. I. — Füzitőnél. Wenzel: Árpádkori új okmánytár. III. 38. 1. — Komárom. Knauz: Monumenta Ecclesiae Striüoniensis. I. 520. — Endlicher: Mon. Árp. 543. stb. * 3 ) Hóman: A magyar városok az Árpádok korában. Bpest, 1908. 86. I. ") Ofner Stadtrecht. Kiadták Michnay és Lichner. 32. sz. 40 és 41. 1. továbbá 59. 1. 15 ) Király: Pozsony város joga a középkorban. 373. 1.
