Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr városjoga az Árpádok alatt
az cÁrpÁdúk alatt. (Csizmadia cAndör. A HÁROM FOLYÓ alkotta mocsarak között húzódó dombokon tűnik fel a római uralom idején, mint az északi pannóniai limes-vonal egyik fontos állomása: Arrabona, 1 ) melynek illír neve régebbi mult beszédes tanúsága. Mikor Pannoniában a római sas lehull s a népvándorlás szörnyű árja megindul, több úr váltja egymást ezen a vidéken. Mégis az újabb kutatások azt bizonyítják, hogy az élet kontinuitása a pannóniai városokban nem szakadt meg-) s így Győrött a föld alól előkerült emlékekben újra és újra feltűnik az élet, jeléül annak, hogy a három folyó öle mindig hajlékot ad az embereknek. A magyar honfoglalás nem talál itt pusztaságot s a feltárt sírmezők az élet folytatását igazolják. 3 ) Az élet ment tovább a régi nyomokon. Csakhogy a föld a magyarok uralma alá került s az élet magyar élet lett. Mikor Árpád csapatai birtokukba veszik Szvatopluk feldúlt birodalmát, 4 ) a mai Győr területén községi életet találnak, amelynek kétségtelen nyomai e korról is megvannak. Szent István e helyen püspökséget alapít, ami korának egyházjogi felfogása szerint annak nyilvánvaló bizonyítéka, hogy Győr jelentős hely, mert a szent zsinatok határozatai akként rendelkeznek, hogy püspökséget csak jelentős helyen lehet felállítani. 5 ) A J ) A győri településről lásd Lovas Elemér: Gvőr város kialakulásának vázlata. Győri Kalendárium. 1940. 54—72, 11. '-) A dunántúli városi élet kontinuitását nagy felkészültséggel bizonyítja Pleidell Ambrus: A magyar várostörténet első fejezete c. tanulmányában. Századok, 1934. ') Az ásatások eredményeit lásd Börzsönyi Arnold: Római emlékek Győr város területén, Arch. Ért. 1904., Római régiségek Győr belváros területéről u. o. 1907. — A pogány magyar sírokról u. o. 1903. — Győri •» temető a régibb középkorból u. o. és köv. évf. Lovas Elemér: Győr környékének őskori és ókori lakosai. Győri Szemle 1938. évf., Győr városi és megyei római régészeti eredmények a világháború után. Győri Szemle 1931. A Győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története. Győri Szemle 1937. tanulmányaiban. *) A nagy-morva-szláv birodalom felbomlásáról 1. Sinka Ferenc Pál értékes tanulmányát: Esztergom vidékének honfoglaláskor! múltja címmel az „Esztergom évlapjai" folyóirat 1938. évfolyamában. 5 ) Már a szardesi zsinat (343. v. 347-ben) a püspöki székhelyeket nagyobb központokhoz köti. Ugyanígy dönt 364-ben a laodiceai és a karthágói (387. v. 390.) zsinat. Szent Leo (440—461.) erélyes utasítást bocsát
